Csehi: Nem hagyjuk a templomot és az iskolát!

Ha a Versmaraton, a Fodor István Emlékdíj átadása és Kölcsey Ferenc szobrának megkoszorúzása a Magyar Kultúra és a Himnusz Napjának jegyében telt, vasárnap délutánra is maradt egy ünnepélyes esemény: a Kölcsey Ferenc Főgimnázium kantinjában került sor a Magyar Kultúra Hetének megnyitására. Az eseménysorozatot, immár hatodik éve, az Ady Endre-Társaság, az Északi Színház és a Kölcsey Ferenc Főgimnázium szervezi közösen.

Az eseményre kicsinek bizonyult a helység, a kantint dugig megtöltötték azok, akik számára fontos a magyar kultúra. Vastapssal hálálták meg István István felolvasását, akárcsak a Római Katolikus Székesegyház kórusának produkcióját és Magdás Walter szavalatát, aki a Himnuszt adta elő.

Az esemény egyik díszvendége Dr. Vinnai Győző, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja volt. Köszöntőjében kiemelte a civil szervezetek fontosságát egy közösség életében, majd Márai Sándor szavaival élve elmondta, hogy a kultúra az, ami az embert emberré teszi. Ezen belül a magyar kultúra az, ami minket magyarrá tesz: magyarságtudatunk, nyelvünk, hagyományaink, kulturális identitástudatunk. „A Himnusz az az irodalmi alkotás, amit a magyarok a szívükbe zártak, amit nem engedtek megváltoztatni. A Himnusz egyet jelent a hazaszeretettel, ez pedig azt jelenti, hogy a hazaszeretet a magyar kultúra része", mondta Vinnai. „Egy nemzet vagyunk, éljünk a világ bármely részén, a nyelv és a kultúra pedig a legfőbb kötőszövetünk", tette hozzá. Hangot adott azon meggyőződésének, hogy egy nemzet csak akkor lehet sikeres, ha művelt társadalomra építkezik. „Hinnünk kell a szorgalomban, a tehetségben, a kultúra erejében. És kötelességünk, főleg a történelmi Szatmár megyében élőknek, tartanunk egymással a kapcsolatot", zárta szavait Vinnai Győző.

Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke kijelentette, hogy „a kultúrája definiál egy nemzetet, márpedig mi magyarok, és ezen belül a szatmáriak, ezen a téren az élvonalba tartozunk". Az RMDSZ Szatmár megyei elnöke Reményik Sándort idézve emelte ki, hogy a három magyar tannyelvű gimnázium a következő esztendőtől kezdve óvodai és elemi szintű oktatással is várja a gyerekeket. „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! Merjétek magyar óvodába, magyar iskolába adni a gyerekeket, hogy azok átitatódjanak a magyar kultúrával", mondta Csehi. Beszédét Kölcsey szavaival zárta: „Mit is kérhetnék én a szatmári magyarságnak, mint azt, hogy Isten, áldd meg a magyart!".

A megnyitóbeszédek sorát Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere zárta, aki azon véleményének adott hangot, hogy a kultúra egy olyan megtartó erő, amire mindig építeni lehet. „Ha nem ápoljuk kultúránkat, minden más tevékenységünk, legyen az politikai vagy adminisztratív, fölöslegessé, értelmetlenné válik." A város első embere kiemelte a kapcsolatok, az együttműködés fontosságát, leszögezve: közös kultúra nélkül ez jóval nehezebb lenne a határ romániai, magyarországi és ukrajnai oldalán.

A nyitóbeszédek után Szatmár történelmét és kultúráját érintő előadások sora következett. Dr. Bura László  Szatmárról és irodalmi hagyományairól, Dr. Bene János, a Nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója Szatmár megyéről és a XIX. századi nemességéről, Dr. Cservenyák László, a Mátészalkai Szatmár Múzeum igazgatója a  szatmári tájról és a szatmári emberről, míg Dr. Kiss Kálmán nyíregyházi főiskolai tanár a Nagyar és a Luby családról beszélt.

A nap zárásaként mindenkit várt az a majd ezer darab töltött káposzta, ami időközben az intézmény udvarán felállított bográcsokban és üstökben rotyogott.