Cseh választás - Milliókat kereshetnek a kis pártok

Pártot alapítani, indulni a legközelebbi választáson, de végül nem jutni be a parlamentbe nem biztos, hogy olyan nagy sikertelenség, mint amilyennek az első látásra tűnik. Ellenkezőleg! Az elmúlt évek csehországi tapasztalatai azt is mutatják, hogy egyes pártalapítók célja talán nem is mindig a gyors parlamentbe jutás, hanem a másfél százalékos választói támogatás megszerzése lehetett.

A másfél százalékot kapott pártok ugyanis a hatályos törvény alapján már állami támogatásra jogosultak, amelyből szépen meg lehet élni, illetve idővel pártként meg lehet erősödni. 2010-ben a másfél százalék meghaladásához 79 ezer szavazat megszerzése volt szükséges.

A 2010-es képviselőházi választáson négy párt lépte át a másfél százalékos határt, de maradt az öt százalékos parlamenti küszöb alatt. Ez a négy párt - Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) , Polgári Jogok Pártja-Zemanék (SPOZ), Zöldek Pártja (SZ), Szuverenitás - 2010 júniusától 2012 decemberéig összesen 152 millió korona (mintegy 1,6 milliárd Forint) állami támogatást kapott.

Ezek a pártok mindjárt a választás után minden rájuk leadott szavazatért 100 koronát kaptak, s az állam megtérítette választási kampányköltségeiket is. Ugyanakkor a három százalékot meghaladó támogatottsággal rendelkező pártok rendszeres állami támogatásra nyernek jogosultságot. Egy-egy ilyen párt állami támogatása évente hatmillió korona, s minden, a választáson elért 0,1 százaléknyi szavazatért 200 ezer korona jár. A maximális évi támogatás tízmillió korona. Azok a pártok, amelyek bekerülnek a képviselőházba, automatikusan megkapják a tízmilliót, illetve a szavazatokért járó támogatást is. A parlamenti pártok minden képviselői - és szenátori - mandátumért évente 855 ezer koronát kapnak az államkasszából.

Ami a parlamenti pártok tavalyi támogatását illeti, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) 58 millió, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) 55, a TOP 09 45, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) 32, a Közügyek pedig 30 millió koronát bevételezett.
Ha mindehhez hozzá számítjuk az önkormányzati képviselők után fizetett állami pénzeket is, akkor például a szociáldemokraták kasszájába tavaly 161 millió korona, míg a polgári demokratákéba 120 millió korona került.

Az 5 százalékos küszöb alatt maradt négy párt közül csak a KDU-CSL tartozik a hagyományos pártok közé, amelyeknek országos alapszervezeti hálózatuk és több ezer tagjuk van. A párt 2010-ben 4,39 százalékot ért el, ez az idei év közepéig mintegy 50 millió koronás állami támogatást eredményezett. Mind a négy párt az elmúlt években megerősödött, s a kereszténydemokraták, Zemanék és a jobboldali blokkot alapító Szuverenitás már a parlamentbe való bejutás határán mozog.

A politikai pártok állami finanszírozását az utóbbi két évtizedben sokan megkérdőjelezték. Végül az a vélemény győzött, hogy a pártok állami támogatására szükség van, mert így könnyebb az ellenőrzés, és csökken a korrupció veszélye. Szakértők arra is rámutatnak, hogy a cseh politikai rendszer azért is támogatja a kisebb politikai tömörüléseket, mert velük demokratikusabbá válik a politikai berendezkedés, s megjelenítődnek kisebbségi nézetek is. A képviselőházi választási rendszer is arányos, minek következtében leggyakrabban koalíciós kormányok alakulnak.