A.napokban eljuttatott válaszlevelében a püspök testvéreinek nevezi a magyarokat, és annak a meggyőződésének ad hangot, miszerint mindenkinek jogában áll anyanyelvén dicsérni Istent. "Remélem, egyetért velem abban is, hogy tisztelni kell az emberek kinyilvánított akaratát. Az ön állításával ellentétben a iasi-i püspökség keretében nincsenek csángómagyar gyülekezetek, híveink többsége ugyanis román nemzetiségűnek és katolikus vallásúnak mondta magát a népszámlálások során" - állapítja meg a moldvai egyházfő.
A Krónika cikkírója hozzáteszi, hogy miközben a 2002-es népszámlálás szerint Romániában összesen 1266 személy nyilvánította magát csángó, Bákó megyében pedig 4317 személy magyar nemzetiségűnek, néprajzkutatók szerint a Moldvában élő csángómagyar közösség lélekszáma 250 ezerre rúg, közülük azonban már csak mindössze 80 ezren beszélnek magyarul.
Petru Gherghel szerint Szitáson és a többi moldvai településen senki nem ellenzi a magyar nyelv iskolában, törvényes keretek között történő oktatását, "ha az indokolt és igény mutatkozik rá". A megyés püspök ezzel egy időben helyteleníti, hogy "idegenek ellenségeskedést és viszályt szítanak" a katolikus hívek között, megpróbálva megzavarni őket nemzetiségükről és nyelvükről alkotott meggyőződésükben.
Miközben Tőkés László arra kéri a katolikus püspököt, vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetben hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek, Petru Gherghel a régió szegénységének leküzdése érdekében kéri az EP-képviselő támogatását. A jászvásári püspök emellett szó nélkül hagyja Tőkés felajánlását, miszerint kész személyes találkozóra a csángóügy megoldása érdekében.
