Csala Zsuzsa 80 éves

Július 9-én lesz nyolcvanéves Csala Zsuzsa Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

A vidám természetű újpesti lányt eredetileg Ilonának hívták, de ezt a nevet túl komolynak érezte, így inkább másik keresztnevét, a Zsuzsát használja. Tervei között nem szerepelt a színi pálya, építésznek vagy kertészmérnöknek készült, két nővérével versenyszerűen úsztak Újpesten, Zsuzsa ifjúsági bajnok is volt. Ennek köszönhették, hogy az ötvenes években nem telepítették ki őket, mert a belügyi csapat versenyzőinek nem esett bántódásuk. Másodikos gimnazistaként az iskolai amatőr színjátszó csoport előadásán figyelt fel rá Pártos Géza, a Madách Színház akkori főrendezője, ő biztatta, hogy jelentkezzen a Színház-és Filmművészeti Főiskolára.

Csala Zsuzsa megfogadta a tanácsot, és az eredmény őt magát is meglepte: tizenhét évesen azonnal felvették. Az, hogy még az érettségije sem volt meg, azokban az években senkit sem zavart, számos főiskolai hallgató volt hozzá hasonló helyzetben. Osztálytársa volt Domján Edit, Avar István, s két évig úgy érezte, övé a világ. Aztán a harmadik évben, amiért kifigurázta egyik tanárát, eltanácsolták a főiskoláról, diploma és érettségi nélkül állt a világban.

Helyzete mégis megoldódott, bár elvileg bukott főiskolás nem kaphatott volna szerződést, az Állami Déryné Színházbn játszhatott, majd egy év múlva, 1955-ben az egri Gárdonyi Géza Színházban kapott szerződést. 1960-tól kezdve negyven évig volt a budapesti Vidám Színpad tagja, amikor a kétezres évek elején a színház arculatváltása után a társulatot szélnek eresztették, a Budaörsi Játékszín tagja lett. A Vidám Színpad nemrégiben újjáalakult és évekig utazó színházként működött, idén újra állandó játszóhelyet kaptak az óbudai Eurocenterben. A társulatnak tagja Csala Zsuzsa is, aki ma már bottal jár ugyan és betegségekkel küszködik, de születésnapját a színpadon ünnepli, és a nyáron fellép a Kőszegi Várszínház előadásain is.

A kiváló komika több mint fél évszázada a közönség kedvence, derűs kedéllyel, remek temperamentummal, sajátos, egyéni ízekkel oldja meg a feladatait, legyen szó kabaréfiguráról vagy vígjátékról. Több száz színpadi és televíziós szerepet játszott el, filmen a Noszty-fiú esete Tóth Marival (1960), Nem szoktam hazudni (1966), És akkor a pasas (1966) című alkotásokban láthatta a közönség. Ő volt Ursula, Bubó doktor asszisztensnőjének hangja a Kérem a következőt című, nagy sikerű rajzfilmsorozatban. A külföldön élő magyarokat is számos turnén szórakoztatta Amerikától Ausztráliáig, kedvelt szereplője a Rádiókabarénak és egy időben ő volt a lottózás reklámarca és polgárőrként is dolgozott, gépkocsi-tolvajokat üldözött, s a Magyar rendőrnők Szervezete tiszteletbeli tagjának is megválasztották.

Művészi munkáját 1974-ben Jászai Mari-díjjal ismerték el, az érdemes művészi címet 1986-ban kapta.