A szatmárnémeti Dinu Lipatti Filharmónia soron következő szimfonikus koncertjén Carl Maria von Weber és Ludwig van Beethoven művein kívül P. I. Csajkovszkij szerepel a programban.
A család: Ilja Petrovics Csajkovszkij bányamérnök, anyja Alexandra Andrejevna volt, akik öt fiúgyermeket és egy lányt neveltek. Pjotr a második gyermek volt a családban. Már négy éves korában megmutatkozott zenei tehetsége; húgával dalt írtak édesanyjuknak.
Zenei pálya: 1859-re elvégezte a jogi iskolát, és
hivatalnok lett, de a zenei pálya jobban érdekelte. Az Orosz Zenei Társaságban
(amely a szentpétervári konzervatórium elődje volt) kezdett el tanulni. 1862-ben
Anton Rubinsteintől zeneszerzést tanult. Rubinstein volt a Társaság igazgatója.
A zene annyira lekötötte Csajkovszkijt, hogy felmondott a minisztériumban és
nappali tagozatos hallgató lett. Az összhangzattan mellett zongorázni,
orgonálni és fuvolázni tanult, ezért, mint fuvolista, a konzervatórium
zenekarában játszott. 1865-ben Pavlovszkban, Strauss vezényletével bemutatták Karakterisztikus
táncok című művét. 1866-ban az a megtiszteltetés érte, hogy Anton
Rubinstein testvére, a zongoraművész Nyikoláj Rubinstein, felajánlott egy moszkvai
összhangzattan-tanári állást számára. Moszkvában írta az I. szimfóniáját,
melynek olyan rossz fogadtatása volt, hogy Csajkovszkij szinte teljesen
összeomlott. Vigaszul szolgált, hogy az orosz Ötöknek (Balakirev, Rimszkij-Korszakov, Kui, Borogyin, Muszorgszkij) más volt a véleménye. Két
operájával, a Vajdával és az Undinával sem volt sikeresebb. Csajkovszkij
Moszkvában megismerkedett a zenekritikus Sztaszovval és Balakirevvel, akik
buzdították a Rómeó és JúliaFátum című szimfonikus költeményét. Elköltözött
Rubinsteintől. Nyaranta meglátogatta Szása húgát, és gazdag barátját Vlagyimir
Silovszkijt, de gyakran utazott külföldre is. Sikerei is ebben a művészi
periódusában kezdődtek: 1871-ben írt egy vonósnégyest, belefogott Az
opricsnyikek című operába, és a II. szimfóniába. Európai körútra
indult, hazatérve (1875); a Vihar zenekari művének vázlatát alkotta meg,
majd sorra következtek: a Francesca da Rimini szimfonikus költemény, a második
vonósnégyes, a harmadik vonósnégyes, az I. zongoraverseny, a Vakula,
a kovács című opera. 1875-ben a III. szimfóniát és a cár által kért Hattyúk
tava balettet készítette el. A Hattyúk tava 1877-es moszkvai
bemutatója nem volt sikeres, és Csajkovszkij életében nem is vált népszerűvé.
A koncert 18 óra 30 perkor kezdődik, a karmester Gheorghe Costin lesz, míg Dana Borsan zongorán kísér.