Elődjét, Teodor Baconschit a kormányfő leváltotta, amiért elfogadhatatlan módon bírálta az utcán tüntető embereket.
Az 52 éves Diaconescu már betöltötte a külügyminiszteri tisztséget 2009-ben a most kormányzó liberális demokraták és az ellenzéki szociáldemokraták koalíciós kormányában.
Az angolul és franciául folyékonyan beszélő, meggyőződéses uniópárti és reformbarát diplomata 1990-ben, a kommunizmus bukása után kezdett a külügyminisztériumban dolgozni.
Diaconescu évekig a jelenleg ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja volt, de időközben kilépett, s jelenleg hivatalosan független szenátor. Ugyanakkor alapító tagja a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) nevű pártnak, amelynek tiszteletbeli elnöki tisztségét tölti be. Ez a hivatalosan nem parlamenti párt többnyire független honatyákból áll, akik támogatják a törvényhozásban a kormányt.
Kedden Romániában folytatódtak a tüntetések. Ezúttal a volt katonák és az 1989-es forradalmárok érdekeit védő szervezetek tagjai vonultak utcára Bukarestben. Ők a kormány épülete előtt tüntettek, majd később csatlakoztak a város központjában, az Egyetem téren tiltakozók csoportjához. Ez utóbbiak immár tizenkettedik napja vonultak utcára, az egészségügy magánkézbe adása ellen tiltakozva.
Az országszerte tiltakozó emberek számát néhány ezerre becsüli a román média, ami azt jelenti, hogy jelentősen csökkent a tüntetések ereje. Kedden Románia egyik nemzeti ünnepe alkalmából több rendezvényt szervezetek országszerte. A kelet-romániai Iasiban megtartott központi ünnepségen a résztvevők hangosan fütyültek és a "Mondjon le!" jelszót skandálták, amikor a kormány és az elnöki hivatal nevében helyezték el a koszorúkat. Ezeken az ünnepségeken sem Traian Basescu államfő, sem más kormánypárti politikus nem vett részt.
Rendkívüli parlamenti ülésszakot is tartottak a két hete tartó tüntetések miatt, de a román kormány és az ellenzék nem talált közös nevezőt. Az ellenzék a kormány lemondását és előrehozott parlamenti választás kiírását követeli. A kormánykoalíciót alkotó pártok elutasították ezt a lehetőséget, ezért most az ellenzék a parlamentből való testületi lemondás lehetőségét fontolgatja. Ezt az ötletet egyelőre a Nemzeti Liberális Párt (PC) és a Konzervatív Párt (PC) támogatja, az ellenzéki Szociálliberális Szövetség (USL) harmadik tagját alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) fenntartásokat fogalmazott meg arra hivatkozva, hogy a törvények szerint nem kötelező előrehozott parlamenti választásokat kiírni az esetleges ellenzéki parlamenti lemondás esetén.
Az USL vezetői jelezték, hogy az ellenzéki szövetség vezetői februárig, a rendes parlamenti ülésszak kezdetéig alakítja ki hivatalos álláspontját a testületi lemondásról.