Crin Antonescu ideiglenes államfő - portré

Az 52 éves Crin Antonescu személyében olyan ideiglenes államfő került a román elnöki hivatalba, aki nem csak három hétig szeretne a Cotroceni-palota lakója maradni, a közvélemény-kutatások szerint pedig neki van a legnagyobb esélye arra, hogy Románia következő megválasztott elnöke legyen.

A július 9-i alkotmánybírósági határozat nyomán ideiglenes államfővé vált Antonescu a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéből, illetve a közreműködésével megalapított választási koalíció, a Szociál-liberális Szövetség (USL) társelnöki székéből került előbb a szenátus elnöki tisztségébe, majd alig egy hét múlva az elnöki hivatalba.
Antonescu a Duna-delta legnagyobb városában, Tulceán született, 1985-ben szerzett történelemtanári oklevelet, az 1989-es fordulat után kezdett politizálni a PNL-ben és különböző civil szervezetekben. Ötödik mandátumát tölti a román törvényhozásban, 1997-ben rövid ideig ifjúsági- és sportminiszterként tevékenykedett a jobbközép Demokratikus Konvenció egymást követő kormányaiban, amelyekben Traian Basescu állt a közlekedési tárca élén.

2009 márciusában választották a PNL elnökévé: a tisztségért Calin Popescu Tariceanuval mérkőzött meg, aki 2004-2008 között Románia miniszterelnöke volt. A Romániában jobboldalinak számító, konzervatív jegyeket hordozó történelmi párt Antonescu vezetése alatt kötött ideológiájától idegen koalíciós megállapodásokat olyan pártokkal, amelyek szintén Basescu államfőt tartották legnagyobb politikai ellenfelüknek.

Antonescu először az alig hat törvényhozóval, de jelentős médiaháttérrel rendelkező Konzervatív Párttal (PC) írt alá 2011 januárjában megállapodást az úgynevezett PNL-PC Jobbközép Szövetség létrehozásáról. A "jobbközép" jelző azért sántít a PC esetében, mert törvényhozói 2004-ben és 2008-ban is a Szociáldemokrata Párt (PSD) listáin, a baloldali párttal kötött koalíciós megállapodás révén jutottak be a parlamentbe. A párt alapítója pedig az a Dan Voiculescu médiamágnás, akit a kommunista politikai rendőrséghez, a hírhedt Securitatéhoz fűződő kapcsolatai miatt az egész jobboldali sajtó csak Félixként emleget Romániában, állítólagos szekus fedőnevére utalva.

Antonescu 2011 februárjában már Victor Ponta szociáldemokrata pártelnökkel és a baloldali PSD-vel kötött 2020-ig szóló választási együttműködési megállapodást. Így jött létre a hárompárti (PSD-PNL-PC) Szociál-liberális Szövetség (USL), amely két hónapja bizalmatlansági indítvánnyal döntötte meg Mihai Razvan Ungureanu jobbközép kabinetjét, és maga alakított kormányt. A liberálisok azzal a feltétellel fogadták el a szocdemekkel kötött koalíciót, hogy az USL kitart az egykulcsos társasági adó mellett, és kormányra kerülése esetén nem fog progresszív adót kivetni.
A szocdemekkel kötött megállapodás része volt azt is, hogy az USL miniszterelnök-jelöltjét a PSD, államfőjelöltjét pedig a PNL adja. Crin Antonescu tehát már évek óta készül az államfői tisztségre. 2009-ban indult is az elnökválasztáson a PNL színeiben: akkor a voksok 20 százalékát szerezte meg, de nem jutott a második fordulóba. A PSD általa is támogatott jelöltje, Mircea Geoana végül alulmaradt a hivatalban lévő Basescuval szemben.



Az USL két vezető pártjának elnöke - Victor Ponta és Crin Antonescu - látszólag a legszorosabb szövetségesi viszonyban van egymással. 2011 óta rendkívül gyakran szerepelnek együtt a médiában - a politikai beszélgető műsorokra szakosodott hat országos hírtelevízió közül öt (többé-kevésbé nyilvánvalóan) az USL-lel szimpatizál. A háttérben azonban lehetnek olyan súrlódások, amelyek csak a közös ellenség, Traian Basescu félreállítása esetén kerülnek majd felszínre.
Romániai elemzők szerint Antonescu provokálta ki Basescu gyors felfüggesztését, miután Ponta a tervezettnél fél évvel korábban megszerezte a miniszterelnöki tisztséget (a parlamenti választások novemberben lesznek Romániában), neki pedig elvileg a 2014-es elnökválasztásig (de legalábbis Basescu eredetileg 2013 tavaszára tervezett felfüggesztéséig) kellett volna várnia arra, hogy beköltözzön a Cotroceni-palotába. Egyes megfigyelők tudni vélik, hogy Ponta a plágiumbotránya miatt volt kénytelen engedni Antonescu sürgetésének, a médiafigyelem elterelése reményében.

Crin Antonescunak a magyar közösséghez fűződő viszonyát az (ellenzéki, majd kormányra jutott) USL társelnökeként eddig az határozta meg, hogy miként viszonyult a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ). Antonescu többször ultimátumot intézett az RMDSZ-hez, hogy lépjen ki a jobbközép kormányból, álljon át az USL oldalára, máskülönben hosszú időre búcsút mondhat a kormányzásnak. Mivel az RMDSZ ezt nem tette meg, Antonescu meglehetősen nacionalista retorikával támadta az RMDSZ-t. Antonescu egyik szószólója volt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar kara ellen indított USL-támadásnak, amely az Ungureanu-kormány megbuktatásában is szerepet játszott. Kelemen Hunor május 9-én, a Ponta-kabinet beiktatása után úgy nyilatkozott róla: "jelenleg Crin Antonescu diktálja Romániában a nacionalista, magyarellenes retorikát".

Antonescu egyelőre ideiglenes elnökként, de hosszabb távú tervekkel költözött az elnöki palotába. Jogosítványai csak annyiban korlátozottak, hogy nem intézhet beszédet a parlamenthez, nem oszlathatja fel a törvényhozást és nem írhat ki népszavazást. Kihirdethet viszont törvényeket, kinevezhet és leválthat tisztségviselőket - minisztereket, titkosszolgálati vezetőket, a legfőbb ügyészt stb. -, kitüntethet embereket, és kegyelemben részesíthet elítélteket.    
Az államfő felfüggesztésekor bejelentette: ha a választók nem váltják le Basescut a népszavazáson, ő visszavonul a politikától.