A DNA szerdai közleménye szerint Sovát hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják: a vádhatóság szerint a Sova és társai ügyvédi iroda olyan szerződéseket kötött 2007-ben két olténiai hőerőmű képviseletében, amelyek 71 millió lejes kárt okoztak az állami tulajdonban lévő energetikai létesítményeknek, az ügyvédi irodának mégis 3,4 millió lejnyi honoráriumot és sikerdíjat fizettek ki.
A Legfelső Bírói Tanács (CSM) vizsgálati részlegének januárban készült kimutatása szerint az ügyben a Sova-féle ügyvédi irodával üzleti kapcsolatban lévő Victor Ponta neve is felbukkan. A CSM jelentése szerint 2009 és 2013 között 19 különböző bűnügyi dossziéban szerepelt Ponta neve, ezek közül tizennégyet vádemelés nélkül lezártak, öt esetben pedig még folyamatban van a nyomozás.
A Digi 24 hírtelevízió szerdán azt közölte, hogy ez utóbbi, még lezáratlan esetek között szerepel a Gorj megyei energetikai komplexum korrupciógyanús szerződéskötéseinek ügye. Ponta 2004-2008 között a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik Gorj megyei parlamenti képviselője volt.
Dan Sova a DNA épületéből való távozásakor újságírói kérdésre válaszolva azt állította, hogy Ponta nem szerepel a gyanúsítottak listáján. "A rovinari-i (a hőerőművek egyike) pénzből Ponta úr sohasem kapott egyetlen lejt sem" - tette hozzá.
Sova cáfolta, hogy az ellene felmerült korrupciógyanú miatt mondott le júniusban a közlekedési tárca éléről, azt hangoztatva, a bűnvádi eljárás lemondása után indult meg.
Dan Sova a kormányfő egyik közeli munkatársa, korábban a PSD szóvivője volt. 2008 óta szenátor, a párt 2012-es kormányra kerülése után először parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter volt, majd - tárca nélküli miniszterként, később pedig a közlekedési minisztérium élén - ő irányította az autópálya-építési programot. Júniusban azzal indokolta lemondását a közlekedési tárca éléről, hogy a PSD államfőjelöltjének választási kampányfőnöke lesz.