Bukott a városfejlesztési stratégia
Nem szavazta meg a Szatmárnémeti Városi Tanács egyszerű többsége az elmúlt hónapokban készített, tíz évre szóló városfejlesztési stratégiát. Az RMDSZ-es tanácsosok több hiányosságot is találtak ebben, voltak olyan fontos pontok, amiről csak egy-egy bővített mondat szerepelt a dokumentációval együtt 220 oldalas írásban.
A városi tanács csütörtöki rendes havi ülésén került a városatyák elé a megyeközpont fejlesztési stratégiájának elfogadásáról szóló pont, ám a tervezet elbukott, hiszen nem jött össze a kellő szavazatszám az egyszerű többséghez. Az ülésen résztvevő tanácsosok többsége ugyanis tartózkodott, ezzel pedig gyakorlatilag visszaküldték az írást a Polgármesteri Hivatalhoz. A szavazáskor 10 szavazat szólt az elfogadás mellett, 11 személy pedig tartózkodott. A tartózkodók között ott volt a szavazás előtt a stratégiát kritizáló RMDSZ-frakció minden tagja, hozzájuk csatlakozott két PNL-s tanácsos.
A fejlesztési stratégiát - mint kiderült - egy bukaresti cég készítette el, melynek alkalmazottai folyamatosan konzultáltak a polgármesteri hivatallal, építészekkel és egyéb szakemberekkel. Ennek ellenére a stratégiába meglehetősen furcsa dolgok kerültek bele.
Butka Gergely RMDSZ-tanácsos ezekre hívta fel a figyelmet. A stratégiában szerepel a "Megyei Tanács teraszának az értékesítése", egy részben pedig kiemelik, hogy Szatmár megye országos szinten is fontos dió (?) és epertermesztő vidék. A tanácsos szerint az is súlyos tévedés, hogy Nagybánya Kolozsvárral, Szatmárnémeti pedig Nagyváraddal van szoros kapcsolatban. A stratégia a Sárerdőn kialakítandó multifunkcionális gyógykezelési központtól teszi függővé a helyi kis és középvállalkozások fejlődését, mert ott kis és középvállalkozók lesznek a szolgáltatók.
A tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy a stratégiában ifjúságról, kultúráról, sportról alig esett szó. "Tíz sor van a kultúráról, egy mondat a G. M. Zamfirescu Kulturális Központról, három mondat a Városi Sportklubról." Butka szóvá tette azt is, hogy városmarketingről nem is esik szó, a multikulturalitás-rész pedig hiányos - a svábokat nem is említik. A tanácsos a stratégiát Kolozsvár stratégiájával hasonlította össze: a miénk 220 oldalas, a kolozsváriaké 1120.
Nits János felszólalásában kifejtette: a stratégia hallatlanul fontos, hiszen a város fejlődését határozza meg a következő tíz évre. A most elkészült irat azonban hiányos, s talán az egyik legfájóbb része, hogy a város történelmi központjának a felújításáról nincs is szó benne. A patinás műemléképületek közül pedig csak a filharmónia épülete van megemlítve. "Minden város azon dolgozik, hogy felújítsa a régi épületeket, vagy saját erőből majd a lakóktól behajtva a rájuk eső összeget, vagy a lakókkal összefogva. Ilyesmiről nincs is szó ebben az iratban" - mondja.
"A stratégia arra épül, hogy mire lehetne úniós pénzeket költeni. A stratégia 2025-ig szól, 2020 után pedig nem lesz ilyen pénzforrás. A saját befektetésekről viszont nincs szó, mint ahogy az úthálózat fejlesztéséről, a zöldövezetekről, a környezetszennyezés csökkentéséről és a város központjában található elhagyott, elgazosodott területek helyzetéről sem" - mondta Maskulik Csaba.
