Csütörtök este újabb szimfonikus koncertet tartanak a szatmárnémeti Filharmónia neves művészei. A március 1-én megrendezendő koncerten Felix Mendelssohn mellett Bruckner egy műve is felcsendül majd.
Bruckner a felső-ausztriai Ansfeldenben született.
Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére
kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán
családi légkör. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár
rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint hegedűn, orgonista
vagy karnagyi álmait túlzott nagyravágyásnak tartotta.
Lényeges változás akkor történt, amikor 33 évesen a linzi dóm orgonistája lehetett. 1860-tól ő vezeti itt a fiúkórust is, és ezektől az évektől kezdve ontja a zeneműveket, miközben bécsi tanárokhoz jár fejlődni. Liszt, aki Brucknerhez hasonlóan igen vallásos (és Wagnerrel együtt jelentős alakja az újnémet iskolának), már ekkor elismeri Bruckner munkásságát. 1868-ban Bruckner Bécsbe költözött, és a konzervatóriumban, később pedig az egyetemen is oktatott zeneelméletet, és orgonajátékot. Közben Angliában, Svájcban és Franciaországban nagy sikert aratott orgonistaként is.
Lelkesen rajongott Wagner zenéjéért, személyesen is ismeretséget kötöttek. Bécsben azonban Bruckner elfogadottsága csak lassan nőtt, az akkori bécsi zenei életre jellemző megosztottságnak, és pártoskodásnak köszönhetően. Bruckner kívülállóként figyelte a pártviszályokat, melybe Wagner tisztelőjeként sodródott bele, s ez Brahms-szal való kapcsolatát is megrontotta. Németországban azonban egyértelműen népszerűek voltak művei, mint pl. a 7. szimfónia, melyet Lipcsében mutattak be 1884-ben. Ezek a sikerek közvetve visszahatottak Bruckner bécsi megítélésére is, és végül nem maradtak el az ottani elismerések sem: Ferenc József-rend, egyetemi díszdoktori cím.
1887-től már csak egy gondolat foglalkoztatta: elkezdte komponálni és görcsösen be akarta fejezni 9. szimfóniáját. A terjedelmes finálé lejegyzésére azonban élete végéig sem került sor.
Bruckner zenéjére nem csak Wagner, de Palestrina és a barokk egyházi zene is nagy hatással volt. Szenvedélyes szimfóniáin kívül maradandó egyházi műveket alkotott, pl. a Te Deum-ot, a 150. zsoltárt, és számos motettát, misét. Romantikus hangvételű zenekari műveiben népzenei elemeket is felhasznált.
