Brazília hazaküldte Chilét

A selecao nem sok esélyt hagyott ellenfelének, magabiztosan lépett tovább.

A hétfői két mérkőzés előtt az volt a nagy kérdés, hogy összejön-e az „álomnegyeddöntő", azaz a holland-brazil a dél-afrikai világbajnokságon. Nos, jelentjük: összejött. A németalföldiek után ugyanis a brazilok is hozták a kötelezőt és remek teljesítményt produkálva magabiztosan verték meg Chilét.

A spanyol ajkú dél-amerikaiak eddig rendkívül offenzív és tetszetős játékkal lepték meg a világbajnoki (szurkoló)mezőnyt és Marcelo Bielsa ettől Brazília ellen sem volt hajlandó elállni. Ennek megfelelően nyoma sem volt a brazilok ellen sok csapat által bevetett bunkerfocinak, Sanchezék bátran rohamozták Julio Cesar kapuját. Az már más kérdés, hogy az Inter kapusának nem sok dolga akadt, kapura inkább a brazilok jelentettek veszély Luis Fabiano közeli valamint Gilberto Silva két távoli lövése által. Az első fél órában kiegyenlített és nagy iramú játék folyt a pályán, de helyzetig nem nagyon jutottak el a csapatok, éppen ezért a semmiből jött a brazilok vezető találata. A 34. percben Maicon végzett el szögletet jobb oldalról, középen pedig Juan zavartalanul fejelhetett Bravo kapujába. És a baj soha nem jár egyedül, négy perccel később Robinho (fotó) robogott el bal oldalon, középre passzolt, ahol Kaka egy körömpasszal tette tovább a labdát Luis Fabianónak, a Sevilla csatára pedig megduplázta csapata előnyét.

Ezzel nagyjából véget is ért az első játékrész, a második pedig szinte ott folytatódott, ahol az első véget ért: a játékrész első említésre méltó mozzanataként az 59. percben egy szóló után Ramires passzolt Robinho elé, aki gondolkodás nélkül mesterien csavart a kapu hosszú sarkába. E mérkőzést látva levonható a következtetés: ez a brazil csapat nem az a brazil csapat, amely természetes módon, könnyen kerül helyzetbe, hanem az, amely a lehetőségeit káprázatos százalékban használja ki. Bizonyság erre, hogy Chile ellen Robinho révén mindössze egy további nagy helyzetet dolgoztak ki. Hagyják, hogy az ellenfél támadjon, nyeregbe érezze magát, de ne jusson túlságosan közel a kapujukhoz, aztán keselyűként csapnak le minden egyes lehetőségre.

Pontosan ez hiányzott viszont Chilének: a fehér mezesek hiába vezettek néha tetszetős és gyors akciókat, az utolsó passz vagy utolsó csel csak ritkán jött össze. Így hát nem meglepő, hogy Valdívia (fölé) és Beasejour (mellé) ígéretes lövései mellett Julio Cesarnak csak kétszer ment fel igazán a pulzusa: először, amikor Suazo szépen beforgatta Luciót (ekkor az Inter kapusának nagyot kellett védenie), majd amikor ugyanazon csatár lövése után a furcsán pörgő labda a felső lécre hullott.

Összejött tehát a várva várt negyedöntő Brazília és Hollandia között, az európai csapat pedig készülhet a visszavágóra: 1994-ben és 1998-ban is a brazilok állították meg őket, előbb a negyed-, majd az elődöntőben.

Brazília - Chile 3-0
gólok: Juan (34.), Luis Fabiano (38.), Robinho (59.)
Brazília: Julio Cesar - Maicon, Lucio, Juan, Bastos - Ramires, Gilberto Silva, Dani Alves - Kaká (Kléberson, 81.), Robinho (Gilberto Melo, 85.) - Luís Fabiano (Nilmar, 76.)
Chile: Bravo - Isla (Millar, 62.), Contreras (Tello, a szünetben), Fuentes, Vidal - M. Gonzalez (Valvidia, a szünetben), Carmona, Jara - H. Suazo, Beausejour, Sanchez