Boc kormánya leteheti a kölségvetés tervezetét
A román parlament képviselőháza törvénymódosítással tette lehetővé, hogy Emil Boc jelenleg csupán ügyvezetőként működő kormánya benyújthassa a jövő évi költségvetés tervezetét.
A kormány működéséről szóló jelenlegi jogszabály ugyanis tiltja, hogy egy nem teljes hatáskörrel rendelkező ügyvezető kabinet benyújthassa a büdzsét. A költségvetés azonban nem várhat a kormányválság végéig. Annak elfogadása, a közkiadások csökkentése, illetve a közalkalmazotti bértörvény elfogadása a feltétele ugyanis annak, hogy Románia megkapja a decemberben esedékes hitelrészleteket a nemzetközi pénzintézetektől. Már így is nagy a késlekedés a kért jogszabályok elfogadása terén. Erre Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője hívta fel a figyelmet, kételyét fejezve ki azzal kapcsolatosan, hogy az IMF az év végéig folyósítaná a hitel harmadik részletét.
Az ellenzéki pártok maguk javasolták a 2001/90. számú törvény módosítását, amelynek eredményeként a megbuktatott, de egy új kormány hivatalba lépéséig ügyvezetőként helyén maradó Boc-kabinet kidolgozhatja a büdzsét. Ezáltal ugyanis nem az IMF elvárásai határoznák meg, hogy miként alakul a kormányválság. A Demokrata Liberális Pártból (PD-L) álló kormány ugyanis a jelek szerint kénytelen lesz a kétfordulós - november 22-én és december 6-án tartandó - elnökválasztásokig vezetni az ország folyó ügyeit.
A 65 százalékos többséget alkotó ellenzéki erők - a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ugyanis egyáltalán nem lesz hajlandó megszavazni Liviu Negoita kijelölt miniszterelnök kormányát. Továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy Nagyszeben polgármestere, Klaus Johannis kapjon kormányalakítási megbízást. Traian Basescu sem enged, a PD-L színeit képviselő Negoitának adta ezt a feladatot. Előző jelöltje, Lucian Croitoru bankszakember már "elvérzett" a parlamentben.
Az ellenzék és a PD-L által támogatott államfő közötti "állóháború" tehát folytatódik. Úgy tűnik azonban, hogy Basescu ellentábora már megbuktatni sem akarja a második próbálkozót, sőt, egyáltalán nem akar szavazni róla. Állítólag ezért, mert az alkotmány szerint két sikertelen kormányalakítási kísérlet után az államfő feloszlathatja a parlamentet. Persze az államfő - mandátumának lejárta előtt hatvan napon belül - ezt nem teheti meg. Basescu azonban úgy gondolja, hogy a választásból győztesként kikerülő következő államfő már feloszlathatja a törvényhozó testületet.
A homályos alkotmányos előírások miatt azonban sokan vitatják ezt az értelmezést. Ion Predescu alkotmánybíró például a Gandul című napilapnak kifejtette személyes véleményét, amely szerint a következő államfő nem írhatja ki az előre hozott parlamenti választásokat, még akkor sem, ha Basescu lesz a befutó. A szakember szerint ugyanis az új elnök új mandátumot kezd, a korábbi határidők érvényüket vesztik, az egész kormányalakítási procedúrát akkor elölről kell kezdeni.
Erre a nyilatkozatra reagálva Basescu kedden kijelentette: ha második mandátumát is megnyeri, elsősorban arra fog törekedni, hogy minél hamarabb létrejöjjön az új kormány beiktatásához szükséges parlamenti többség, vagyis nem az a célja, hogy mindenképpen feloszlassa a parlamentet.
