Párizs most kellemetlen helyzetbe került az uniós színtéren, immár bizonyíthatóan etnikai diszkriminációt alkalmazva zsuppolja haza a romániai romákat - írja a szerző, aki szerint a francia kormányzat aligha jöhet ki jól ebből a történetből, az utazás szabadsága ugyanis - mint fogalmaz - az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve .
Párizs most szembesül annak a következményeivel, hogy Románia annak idején nem érdem szerint csatlakozott az Európai Unióhoz - állapítja meg a cikkíró, aki szerint az országot úgy vették fel, hogy korábban nem készítette el a házi feladatait. Vagyis hozzá sem látott a társadalom perifériájára szorult etnikai, szociális közösségek felzárkóztatásához, nem tette hitelessé és működőképessé az igazságszolgáltatását, nem szorította vissza a korrupciót, nem alakította át a mezőgazdaságát. "Ha nem történik Romániában valami radikális változás, a meg nem oldott bukaresti házi feladatok egyre több gondot okoznak majd Európa kancelláriáinak" - olvasható a Krónikában.
Blaga: a románok nem Európa bűnözői
A románok korántsem minősíthetők "Európa bűnözőinek", a román állampolgárok által Franciaországban elkövetett bűnesetek és szabálysértések száma elhanyagolható mértékben nőtt az utóbbi évben, eltörpül a más országokból érkezettek bűncselekményei mellett - idézte szerdai számában a Gandul Vasile Blaga román belügyminisztert.
A román napilap a belügyi tárca vezetőjének a szenátorok előtt elhangzott beszámolója alapján ismerteti az ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat. Blaga szerint a románok által elkövetett bűnesetek és szabálysértések száma tavaly összesen 4137, az idén 4174 volt. Ez elhanyagolható növekedés - adta értésre a miniszter. Felhívta a figyelmet, hogy a Franciaországban elkövetett bűncselekményeknek és szabálysértéseknek mindössze 1,2 százaléka tulajdonítható románoknak.
Blaga úgy vélekedett, hogy a Franciaországgal e kérdésben kialakult konfliktus nem érinti Romániának a schengeni övezethez való, jövő tavaszra esedékes csatlakozását. Emlékeztetett: jelenleg négy szakképzett rendőrtiszt segíti Franciaországban az ottani hatóságok munkáját, a jövőben további tíz - különlegesen kiképzett - tisztet küldenek majd Párizsba.
A Krónika szerdai vezércikkében kifejti: sokaknak okozhat meglepetést az európai fővárosokban, hogy Románia és Franciaország élesen szembekerült egymással romaügyben. Azzal, hogy Románia magát frankofón (franciául beszélő) országnak tekintette, elfogadta, hogy a francia érdekszféra része, vagyis úgy táncol, ahogy Párizsban fütyülnek - fűzte hozzá a kommentátor, emlékeztetve arra is, hogy e kötelékből persze Bukarest is bőséges hasznot húzott. "Enélkül aligha sikerült volna annak idején megszereznie Erdélyt vagy legutóbb az Európai Bizottság egyik legfontosabb tisztségét, a mezőgazdasági biztosi széket" - olvasható a cikkben.
