Bizonyságok fellege, titkok leleplezése – Imahét volt Erdődön
Áldott alkalomsorozaton vannak túl az erdődi keresztyének. Az erdődi református templomban vasárnaptól vasárnapig más-más igehirdetőn keresztül szólt az Isten szava. Valóban bizonyságok fellege vette körül a gyülekezetet.
Imahét első napján, vasárnap Harsányi László erdődi római katolikus plébános, esperes hirdetett Igét a feltámadott Jézus Krisztusról. Egyenesen, érthetően, tisztán tett tanúbizonyságot, és arra buzdított, hogy a gyülekezet is legyen világosság az emberek előtt. Igehirdetés után Cucuiat Attila vezetésével a katolikus énekkar szolgált. A hét további részében a Szatmári Református Egyházmegyéből érkeztek lelkészek. Máthé Róbert vetési lelkipásztor, imahét második napján, arról az örömről szólt, amit Isten a bensőnkbe teremtett. Mai példázatokon keresztül hallhatták azt, hogyan jelentkezhet ez az életünkben. Kiss József szatmárpálfalvai igehirdető imahét harmadik napján a közösség erejéről beszélt, illetve arról az Istenről, aki halló fület és látó szemet ad, valamint áldást mondó szót ajándékoz.
Negyedik napon, szerdán, Jobb Domokos, ombodi prédikátor a feltámadás evangéliumát, mint életünk egyetlen megoldását hirdette, amit szívvel elhihetünk és szájjal megvallhatunk. A csütörtöki alkalmon Varga Szilárd józsefházai lelkész Jézus Krisztus új parancsáról, a szeretetről szólt, mely egyértelmű: úgy kell szeressük egymást, ahogy Ő szeretett minket! Hatodik napon, pénteken Versényi István, szamosdarai lelkipásztor a testvériség fontosságára hívta fel a figyelmet. Széthúzás helyett a közösségek összefogására buzdított. Szombaton Ilonczai Zsombor, szárazberki prédikátor, iskolalelkész zárta a vendég-igehirdetők sorát. Vetni kell! Akkor is, ha sírva, akkor is, ha örömmel tesszük. Meglesz annak a gyümölcse. Igehirdetés után a Bízz Band a mindig értünk harcoló Jézusról, és a belé vetett bizalomról énekelt. Rácz Ervin házigazda lelkipásztor a titokról szólt, ami nem más, mint hogy Krisztus bennünk lakozik. Ne elégedjünk meg a váróteremmel, a templommal, hanem jussunk el Krisztusig, sőt életünk legyen Krisztusban elrejtett élet!
A református gyülekezet énekkara alkalomról alkalomra szép énekeket tolmácsolt lelkesen. A gyermekek tiszta szívvel szavaltak és énekeltek. Az ifjak minden alkalom végén imádságban vezérelték a gyülekezetet. Egy-egy kisfilmen keresztül pedig sikerült még jobban elmélyíteni az igei üzeneteket.
Az erdődiek ismét megélhették az együvé tartozás csodáját, hogy tartozhatnak bármelyik felekezethez, csak a Krisztushoz való tartozás mentheti meg őket. Az azonban teljes egészében. Hozzá mehetnek bármi is hajtja őket. Énekelték is minden alkalommal: „Lelkem drága Jézusa, hozzád hajt a félelem..." De az imahét másik himnuszában minden istentisztelet végén azt is megvallották: „Nagy Isten, téged imád menny minden lakója, Hasson földről is hozzád gyermekid hálája." Felhatott, és ami még jobb, volt hatása a gyülekezet felé a bizonyságtételek fellegének is, mely továbbra is körülveheti őket.
