Bizalmat szavazott a parlament az RMDSZ-nek

Bizalmat szavazott kedden a bukaresti parlament Victor Ponta miniszterelnök új koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vesz. A szavazás előtt a jobboldali Traian Basescu államfő és a szociáldemokrata kormányfő között alkotmányossági vita robbant ki arról, hogy meg kell-e erősítenie a parlamentnek az új kormány programját. A parlamenti vita során Crin Atonescu, a korábbi kormányból kilépett liberálisok vezetője lemondott a szenátusi elnökségről.

A kormány új szerkezetéről és összetételéről szóló parlamenti határozatot 346 szavazattal 192 ellenében fogadta el a parlament két házának együttes ülése. A határozat elfogadásához 288 támogató voksra volt szükség.

Victor Ponta azt követően változtatott a kabinet szerkezetén és politikai összetételén, hogy múlt héten a liberálisok kiléptek kormányból és ellenzékbe vonultak. A Ponta vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) és két kisebb szövetségese - a Konzervatív Párt (PC) és a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) - hétfőn megállapodást kötött az RMDSZ-szel a közös kormányzásról.

Az új kormányban mind a négy pártnak miniszterelnök-helyettesi tisztsége lesz. Az RMDSZ-nek járó kormányfő-helyettesi posztra Kelemen Hunort jelölték és a kulturális tárcát is ő fogja vezetni. A környezetvédelmi tárca élére Korodi Attilát jelölte a magyar szövetség. Rajtuk kívül 14 államtitkári és több prefektusi tisztséget is kap az RMDSZ.

A bizalmi szavazás előtt Victor Ponta az ország stabilitásának fontosságát hangsúlyozta a Románia szomszédságában, Ukrajnában kialakult válságra utalva.

A vitához az RMDSZ nevében hozzászóló Markó Béla szenátor, a szövetség volt elnöke rámutatott: a magyarságnak sincsenek más igényei, mint a román többségnek: hatékony oktatást akar, nyelvét, és jelképeit szabadon akarja használni a közigazgatásban. Hozzátette: nemzeti megbékélés nélkül, a kisebbségeknek a döntéshozatalból való kirekesztésével nem lesz fejlődés Romániában.

A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vitán a frissen ellenzékbe vonult Crin Antonescu liberális pártelnök bejelentette, hogy lemond a szenátus elnöki tisztségéről. Antonescu azt javasolta a szociáldemokrata miniszterelnöknek, hogy mindketten váljanak meg attól a tisztségtől, amelybe a felbomlott Szociálliberális Szövetségre (USL) juttatta őket, és felszólította Victor Pontát, mondjon le kormányfői tisztségéről.


Fotó: MTI

Az új miniszterek beiktatását az államfő és miniszterelnök közti alkotmányossági vita hátráltathatja. Basescu a bizalmi szavazás előtt a kormányprogram parlamenti megerősítésére szólította fel Pontát, de a miniszterelnök nem tett eleget a felkérésnek.

Az államfő szerint a 2012-es választások után megszavazott kormányprogramot nem viheti tovább az új koalíció, mert a dokumentum több helyen hivatkozik az időközben felbomlott Szociálliberális Szövetségre (USL), és a kabinetbe új politikai alakulatok is beléptek.

Basescu úgy vélekedett: csak a parlament törvényesítheti a kormány megváltozott politikai összetételét és új célkitűzéseit. Ezért felkérte a kormányfőt, hogy a parlament előtt vállaljon felelősséget az új kormánykoalíció programjáért.

Ponta kedden a parlament plénuma előtt bejelentette: az USL beiktatáskor megszavazott kormányprogramját kívánja folytatni, amelyet az új kormánykoalíció valamennyi pártja, beleértve az újonnan csatlakozott RMDSZ-t is, magáénak tekint.

Az új kormány akkor kezdheti meg munkáját, ha Basescu aláírja az új miniszterek kinevezéseit és ők leteszik a hivatali esküt. Ha Basescu alkotmányossági óvást emel, a vitát az alkotmánybíróságnak kell eldöntenie.

Kelemen Hunor két év kihagyás után tér vissza a bukaresti kulturális tárca élére, amelyet 2010 és 2012 között két és fél évig vezetett. Az MTI-nek nyilatkozva a politikus elmondta: a kulturális programoknak és az épített örökség védelmének finanszírozását bővítené.

A környezetvédelmi tárca élére visszatérő Korodi Attila az MTI-nek úgy nyilatkozott: nem tekinti prioritásnak a verespataki aranybánya-beruházást, amely jelenleg holtvágányon van. A minisztérium feladatának tekinti, hogy az idén és jövőre minél több közberuházást végezzenek el uniós pénzekből, és ebből a forrásból az RMDSZ infrastruktúra-fejlesztései is megvalósulhatnak - magyarázta.