A bélyeggyűjtés vagy idegen szóval filatélia az egyik legelterjedtebb és legismertebb gyűjtőszenvedély.
Bizonyára mindenki talált már a nagypapa padlásán, dobozba rejtett albumot telis-tele szebbnél szebb bélyegekkel, vagy édesapa régi dolgai között kisebb-nagyobb bélyegkollekciókat. A gyűjtögetés szenvedélye sok embert magával ragadt a századok során egészen napjainkig. Van aki könyveket gyűjt, van aki autókat, van aki bogarakat és ugye van aki bélyeget. A bélyeggyűjtés az egyik legismertebb gyűjtőszenvedély.
A legtöbb gyűjtő, azon kívül, hogy teljes odaadással műveli
szenvedélyét, jókora hasznot is húzhat hobbijából. A gyűjtők óriási
összegeket hajlandóak fizetni egy-egy ritka darabért, s ha valaki
ügyesen gyűjtöget, akár vagyont is szerezhet. Becslések szerint a
bélyegek ára évente körülbelül 15 – 20%-al növekszik, mégis kevésre
tehető azon emberek száma, akik üzleti céllal vásárolnak bélyeget.
Legtöbben csupán szenvedélyüknek élnek és nem kívánnak ebből hasznot
húzni. Körülbelül 150 éve él ez a szenvedély és kezdetben a királyi
családok, színészek, híres sportolók és egyéb közszereplők
foglalatossága volt. A bélyeggyűjtők legnagyobb hányada férfi. A
szenvedély a bélyegek iránt legtöbbször gyermekkorban alakul ki. A
kisfiúnak megtetszik a felbontott levélen látott állatfigura vagy
repülőgép, elteszi, majd idővel újabbakat szerez hozzá és évek
elteltével gyűjtő válik belőle.
A bélyegeket legtöbbször katalogizált albumokba rendezik és gondosan tárolják, megóvva az esetleges káros hatásoktól. A legfontosabb szempontok legtöbbször az évszámok. Vannak olyan sorozatok, amelyek követnek egy bizonyos kronológiát, ezért ezeket legtöbbször együttesen emlegetik, még ha nem is azonos a megjelenési év.
A legértékesebb bélyegek az úgynevezett speciális kiadások, amelyek nagyon ritkák. Ilyen lehet például egy háború idejében nyomtatott bélyeg vagy egy olyan művész által alkotott darab, amely kizárólag egy esetben került forgalomba.
Hogyan születnek a bélyegek?
Minden országban létezik egy társaság, amely kifejezetten a bélyegek
szerkesztésével és forgalmazásával foglalkozik a posta számára. A
bélyegek megjelentetése egy terv szerint történik, egyéves ciklusban
meghatározva. A szervezet művészekkel, festőkkel, szobrászokkal
dolgozik, akik évről évre elkészítik a bélyegek arculatát és
meghatározzák azok témáját. Egy-egy sorozat mögött rengeteg munka áll.
A tervtől az engedélyezésig nagyon hosszú az út. A legújabb bélyegeket
kiállításokra viszik, ahol éles kritikáknak vannak kitéve. Az
elfogadott bélyegtervek aztán nyomdába kerülnek, majd a posta
meghatározza ezek árát és a darabszámot.
A bélyegek megjelenése előtt, a postai illetéket a címzett fizette ki. A bélyegek bevezetése forradalmasította a postai szolgáltatást. A bélyeg alapfunkciója a szolgáltatás kifizetése. Az idők során ez a funkció bővült, de az alapfunkció azonos maradt.
A bélyegeket fontos eszközöknek tartják, egyes vélemények szerint hasonló „értéke” van mint a pénznek, mivel szerves része az országimázsnak.
Szenvedély és művészet
Ahhoz, hogy valaki bélyeget gyűjtsön rendelkeznie kell egy bizonyos szép iránti érzékkel, ugyanis a bélyegek művészeti alkotások. Ez a szenvedély nem merül ki a puszta gyűjtésben. Sokkal többről van szó. Tudnunk kell, hogy ez a hobbi a világon a legelterjedtebb. A gyűjtők klubbokba tömörülnek, ahol információt cserélnek és ahol komoly barátságok alakulnak ki gyűjtő és gyűjtő között.
Egyes felmérések szerint világszerte, nemkevesebb mint száz milió ember él a bélyeggyűjtés szenvedélyének. A gyűjtők sok esetben a bélyeg fizikai, pénzben kifejezhető értéke miatt gyűjtenek, de a többség az esztétikai értéket tekinti fontosabbnak. A bélyeg külalakja, az információk amiket hordoz, a legfontosabb tényezők a vásárláskor.
Furcsa világ ez. Néhány bélyeg körül komoly legendák és mítoszok keringenek, s birtokosaikat óriási büszkeséggel tölti el, ha „kis kedvencükről” kérdeznek.
A szenvedélyek fontosak az ember számára. Ezekben a tevékenységekben élheti ki rejtett vágyait, elbújhat a világ gondjai elől.
Szelényi Anna