Beköszönt a zsidó újév
A Gergely-naptár szerint október 3-án - a gyakorlatban már október 2-án, napszálltakor - köszönt be a zsidó újév, a rós hasána. A zsidó naptár szerint 5776. tisri hónap elseje és másodika a zsinagógai újév, a világ és az ember teremtésének évfordulója, amikor az ember teremtett voltára és Istentől való függőségére is emlékeznek. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának ismertetése:
A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő. A rós hasána kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje. Ezen felül illetik még a jóm truá (a kürtharsogás napja), a jóm hádin (az ítélet napja), a jóm diarichtá (hosszú nap), jóm hárát olám (a világ születésnapja), a jóm hákeszen (az eltakarítás napja) névvel is. A zsidó újév napja - lévén a zsidó naptár luniszoláris, azaz a Hold és Nap szerinti naptár - mindig újholdra esik.
Ez a lelki számvetés, az önvizsgálat, az ima időszaka, amikor a Talmud szerint minden élőlény elvonul Isten előtt, aki megítéli őket a következő esztendőre. Mivel a "közepesek" még kapnak haladékot, hogy megjavuljanak, a hithű zsidók e napon visszagondolnak az elmúlt évben elkövetett hibáikra és tévedéseikre, az őket ért kísértésekre. Ugyancsak az újév napján adnak hálát a Mindenhatónak, mert egész éven át megóvta őket a balszerencsétől és a rossztól.
A zsinagógában áldást mondanak, majd megfújják a sófárt (ez eredetileg kosszarv, amely az Ábrahám által feláldozni kívánt fia helyett kapott kosra emlékeztet). A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, és ez jelzi majd a Messiás eljövetelét is.
A rós hasánát megelőző hónap már a megtérés jegyében telik, szokás ilyenkor jókívánságokat küldeni és az év közben tett fogadalmakat feloldani. A nap előestéjén fehér ruhákba öltöznek, a zsinagógában is a fehér szín az uralkodó. A zsidó újévi asztalon datolya, gránátalma, tök, csicseriborsó és póréhagyma található, mert ezek a termékeny és gyorsan fejlődő növények a kabbala szerint a szerencse jelképei. Nem hiányozhat a hal sem fejével együtt, továbbá a mézes alma, amely kellemes és vidám évet hozhat. A máskor sós és hosszúkás kalács (barhesz) is kerek és édes.
Rós hasánát sok helyen olyan dologgal töltik, amelyet egész évben végezni akarnak, így éjszaka nem alszanak (nehogy elaludják a szerencséjüket), hanem imák és vallásos énekek hangzanak fel. Közép-Európában, így Magyarországon is elterjedt rós hasána első napjának délutánján - vagy ha az a nyugalomnapra esik, akkor a következő nap - a táslich szertartás. A kenyérmorzsát összegyűjtik, és beleszórják egy folyóba - így szimbolikusan vízbe vetik a bűneiket, tisztán kezdhetik meg az új esztendőt.
Rós hasána után tíz nappal tartják a legnagyobb zsidó ünnepet, a jóm kipúrt. A köztes időszakot tíz bűnbánó napnak nevezik, amikor mindennap különleges bűnbánó imákat kell mondani, az erre eső szombat a megtérés szombatja. Jóm kipúr a nagy megbocsátás napja, amikor Isten feljegyzi az élet könyvébe azoknak a zsidóknak a nevét, akik az új esztendőben is élhetnek.
