Bécs: klasszicizmus, kastélyok, kávéházak
Bécs múlt századi hangulatú utcáit járva ki gondolná, hogy a város több mint kétezer éves? Kelta település helyén épült római helyőrségből fejlődött ki, majd a 13. századtól itt uralkodott a Habsburg-dinasztia. Fénykorát a 18. századtól kezdve az első világháborúig élte, amikor az Osztrák-Magyar monarchia fővárosa volt.
A császári főváros műemlékei ma ugyanolyan pompával és eleganciával fogadják a látogatókat, mint egykoron. A Hofburg, a Schönbrunni kastély, Savoyai Jenő herceg téli és nyári palotája (a Belvedere) régi fényében ragyog. Schönbrunn ma a leglátogatottabb osztrák műemlék - a világörökség része - , de egykor az európai politika forgószínpada volt. A Habsburgok innen irányították az Osztrák-Magyar monarchia életét. A francia megszállás idején itt lakott Napóleon, itt írta alá a pozsonyi és a bécsi békét, de itt született és halt meg Ferenc József is; itt jött létre a hidegháború idején a történelmi találkozó Kennedy és Hruscsov között.
A palotákon kívül híresek és jellegzetesek templomai is, mindenek előtt a Stephansdom, amely központi fekvése miatt is minden városnézés kiindulópontja. Bécs nemcsak a barokk, hanem a biedermeier, a rokokó és a klasszicizmus városa is. Valóságos kultusza volt - és van ma is - a szecessziónak és itt született a 20. századi Európa egyik legvitatottabb építésze, Hundertwasser is, akinek egyenes falaktól és derékszögektől mentes háza ma zarándokhely.
Bécs vitathatatlanul a zene fővárosa. Itt élt és alkotott Gluck, Mozart, Haydn, Beethoven, Schubert, a Strauss-família, vagy hogy a modern zenéről is essen szó, a második bécsi iskola alapítói, Bartók kortársai: Berg, Schönberg, Webern. A bécsi Opera a világ egyik legjobbika, ahol a Bécsi Filharmonikusok játszanak. A jegyek - az állami támogatás ellenére - csillagászati összegbe kerülnek, kivéve az állóhelyekre, ám ezekért órákat kell sorba állni.
Bécs a múzeumok és képtárak városa is. Száznál is több múzeuma közül világhírű a Kunsthistorisches Museum, amely a németalföldi mesterek képeinek egyik leggazdagabb gyűjteménye. Az Akadémián Hieronymus Bosch remekeiben, az Albertinában Dürer rajzaiban is gyönyörködhetünk. Néhány éve itt nyitották meg a „klasszikus" múzeumok (Szépművészeti és Természettudományi) mögött az új múzeumnegyedet. Itt a kiállításokon kívül irodalmi, zenei, színházi és táncműhelyek kaptak helyet, így igazi kulturális negyed született a Burg mögött. Részben az egykori császári lóistállóból kialakított épületegyüttesben kapott helyet a Műcsarnok (Kunsthalle), amely nem egyszerű kiállítóterem, hanem művészeti műhely, színház és kávéház egyszerre, így máris kivívta rangját a bécsi múzeumok között. Új és máris nagysikerű kezdeményezés a Zoom gyerekmúzeum, ahol 1-től 14 évig várják a látogatókat. A kicsik itt minden kiállítási tárgyat megfoghatnak, kézműves-foglalkozásokon, vagy a nagyobbak médiaműhelyben tanulhatnak szórakozva, míg a szülők a szomszédos múzeumok kiállításaiban gyönyörködnek.
Bécs a kávéházak városa. Itt született meg - állítólag 1683-ban -e hajdan nálunk is nagyon népszerű vendéglátási, sőt, életforma, melyet ma így hirdetnek: „nem otthon, de mégsem a szabadban". A nosztalgiázó osztrákok ma is jobban érzik magukat a patinás kávéházak szivarfüstös levegőjében, mint séta közben. Itt egy-egy kávé mellett el lehet olvasni a napilapokat, megbeszélni a szomszéddal a világ folyását, és szívni egyet a monarchia mindenütt jelenlévő levegőjéből. Legelegánsabbnak kikiáltott kávéháza, a Central ugyan nem közelíti meg a budapesti Hungária szépségét, de - pesti rokonával egyetemben - ez is az írók törzshelye volt. Bohém jellege miatt a legnépszerűbb a Hawelka, ahol éjfél után frissen sült lekváros buktát szolgálnak fel. Ma is büszkén hirdeti cégtábláján a K.u.K., azaz császári és udvari szállítói címet a Demel, Ferenc József kedvenc cukrászdája.
