Az alkotmánymódosítást előkészítő parlamenti bizottság a múlt héten elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Románia térjen át az egykamarás törvényhozásra, miután 2009-ben az urnákhoz járulók túlnyomó többsége érvényes népszavazáson támogatta az államfő erre irányuló javaslatát. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) arra hivatkozott, hogy - szerintük - a 2009-es referendum konzultatív jellegű volt.
"Felméréseket a közvélemény-kutatók készítenek: a referendum a népszuverenitás kifejezője, ahogy azt az alkotmány is leszögezi" - érvelt Basescu. Hozzátette: nem hagyja annyiban a dolgot, hanem "méltóságteljesen és az alkotmány szellemében" fog reagálni, ha a parlament olyan alkotmánymódosítást fogad el, amely nem veszi figyelme a 2009-es népszavazás eredményét.
A hírtelevíziók által megszólaltatott elemzők szerint Basescu az alkotmánybírósághoz fordulhat, így hétfői beiktatásukon tulajdonképpen már jelezte is az új alkotmánybíráknak, hogy mivel fogja megkeresni őket.
A román jog nem különböztet meg ügydöntő és véleménynyilvánító népszavazást.
Az államfő azt is kifogásolta, hogy a szövegező bizottság túl sok részletkérdést akar szabályozni az alkotmányban, így fennáll a veszélye, hogy az új alaptörvény ellehetetleníti az állam működését. Basescu a régiók kialakításának tervét is bírálta, amely szerinte nem egyszerűsíti le az államirányítást, hanem növeli a bürokráciát.
Hétfőn három új alkotmánybíró tette le a hivatali esküt. A kilenctagú román alkotmánybíróságban háromévente cserélik le a testület egyharmadát a képviselőház, a szenátus és az elnöki hivatal jelölése alapján.