Szerinte a jelenlegi szerb kormány támogatottsága igen nagy, és minden lehetősége megvan arra, hogy az országot az EU felé vezesse. Az út pedig nyitva áll, a bővítés ugyanis mindkét fél érdeke - tette hozzá.
Mint mondta: nem tudja, mennyi időre lesz szüksége Szerbiának a teljes jogú tagság eléréséig, de ha az ország minden feltételnek eleget tesz, biztosan taggá válik. Kiemelte ugyanakkor, hogy Koszovó függetlenségének elismerése nem feltétele a tagságnak, hiszen vannak olyan uniós tagországok, amelyek szintén nem tartják önálló államnak Szerbia egykori tartományát. Emellett Belgrád és Moszkva jó kapcsolata sem kellene, hogy befolyásolja a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat - fogalmazott Barroso -, mert vannak olyan EU tagországok, amelyek szintén hagyományosan jó kapcsolatot ápolnak Oroszországgal.
Véleménye szerint az EU-bővítés eddig is stabilitást és fellendülést hozott. Aláhúzta, hogy ha a bővítés nem terjedt volna ki a Baltikumra, Bulgáriára és Romániára, akkor ma Európában nemcsak Ukrajnában lenne válság, hanem számos más helyen is.
A nyugat-balkáni országok közül Horvátország 2013. július elsejétől teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Belgrád és Brüsszel között januárban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, Montenegróval pedig már 2012 óta tárgyal az EU. Macedónia ugyan 2005 óta tagjelölt, de a tárgyalásokat még nem kezdték meg Görögországgal fennálló névvitája miatt. Albánia idén júniusban vált tagjelöltté. Bosznia-Hercegovinával 2008-ban írták alá a stabilizációs és társulási megállapodást, előrelépés azonban egyelőre nem történt.