Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) úgy döntött, hogy gyöngybaglyok tenyésztésével próbálja támogatni a patkányok által elözönlött Laoszt. A rágcsálók ugyanis az egész évi rizstermést megsemmisítették az ázsiai országban.
Az éhező emberek eddig jobb híján élelemként tekintettek a szárnyas éjjeli ragadozókra, és vadásztak rájuk. A FAO most azzal igyekszik jobb belátásra téríteni őket, hogy a baglyok akár napi tizenkét patkánnyal is végezni tudnak. A csapdák és a rágcsálóirtók pedig nemigen vezettek eredményre a patkányok elleni küzdelemben.
"Meggyőződésünk, ha a falusiak megtanulják, hogy a gyöngybagoly szövetségesük lehet a rágcsálók elleni harcban, megváltozik a hozzáállásuk" - mondta Serge Verniau, a szervezet laoszi képviselője az állatokkal foglalkozó nemzetközi honlapon (www.animals-in-the-news.blogspot.com).
Elmondása szerint a patkányvész először tavaly, az ötven évente nyíló bambusz virágzása után érte utol a gazdálkodókat. A patkányok a novemberi rizs-, manióka és szezámtermés nagyját elpusztították, a családoknak alig maradt betevő falatjuk egy olyan országban, ahol amúgy is elterjedt jelenség az éhínség.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) ötezer tonna rizst osztott szét az érintett településeken. Becslései szerint a csapás miatt 130 000 ember maradt elegendő élelme nélkül a hatmilliós országban.
Elisabeth Faure, a WFP laoszi igazgatója elmondta, hogy a patkányok az árvizekhez fogható katasztrófát jelentenek, amely megsemmisítő csapást mérhet az amúgy is a nyomor szélén tengődő családokra.
Laosz Ázsia egyik legszegényebb országa, minden második öt év alatti gyermek alultáplált, a lakosság kétharmadának rendszeresen kevés a tápláléka.
A laoszi munkaügyi és szociális miniszter üdvözölte a nemzetközi segélyt, a baglyos tervre azonban nem reagált.
Biológusok elismerik, hogy veszélyes játék beavatkozni az ökoszisztémákba, különösen ha új fajok betelepítéséről van szó. A FAO terve azonban kevésbé tűnik kockázatosnak, mivel a gyöngybagoly része a laoszi faunának.
