Az ukrán katonák fele átállt Krímben

A Krímben állomásozó ukrán katonák fele átállt az orosz oldalra az ukrán fegyveres erők hétfői közlése szerint, miközben a nap folyamán Moszkva a területnek nyújtandó támogatásokat fogadott el, és az orosz védelmi miniszter is ellátogatott a félszigetre. Ugyanakkor a krími válság kitörése óta először merült fel a közvetlen párbeszéd lehetősége Kijev és Moszkva között, miután források szerint a két ország külügyminiszterei Hágában találkozhatnak.

Olekszandr Rozmaznyin vezérőrnagy, az ukrán fegyveres erők főparancsnoki központjának helyettes vezetője szerint az oroszokhoz átállt katonák a Krímben kívánnak maradni. Arról is beszámolt, hogy az esküjükhöz hű ukrán katonák átcsoportosításáról az ország más körzeteibe folyamatosan konzultál egymással az ukrán és az orosz védelmi minisztérium.

Korábban a nap folyamán az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács utasítást adott a védelmi minisztériumnak, hogy vonja ki az ukrán katonai egységeket, illetve evakuálja a katonák családtagjait a félszigetről, ahol az elmúlt három nap alatt öt magas rangú ukrán tisztet ejtettek foglyul az orosz erők.

Hétfőre virradóra az orosz katonák egy újabb ukrán bázist foglaltak el, és a feodoszijai tengerészgyalogos zászlóalj támaszpontjának megszállása mellett a nap folyamán megrohamozták és hatalmukba kerítették az ukrán hadiflotta egy partraszállító hajóját is.

Ezzel párhuzamosan Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím félszigetre látogatott, források szerint azért, hogy megtekintse az ottani katonai létesítményeket. Sojgu az első magas rangú orosz politikus, aki a térségbe látogat, amióta a múlt héten bejelentették az Ukrajnától március elején elszakított Krím csatlakozását Oroszországhoz.

A félsziget múlt hétfőn fogadott el függetlenségi nyilatkozatot, kedden szerződést írt alá az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásról, amelyet az orosz parlament két háza csütörtökön és pénteken ratifikált. A nemzetközi közösség nem ismeri el a Krím orosz bekebelezését.

A Krím okozta feszültségek ellenére hétfőn orosz diplomáciai források arról számoltak be, hogy a hágai nemzetközi nukleáris biztonsági csúcs margóján találkozni fog Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsicja ukrán külügyminiszter. Kijev és Moszkva között Viktor Janukovics korábbi ukrán elnök február 22-i megbuktatása óta nem volt magas szintű párbeszéd, miután Oroszország illegitimnek tartja a hatalmi átmenetet és nem ismeri el az új ukrán kormányt.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök Moszkvában arról számolt be, hogy kormánya a félszigetnek nyújtandó támogatásokról döntött. Medvegyev közölte, hogy nyárig befejezik az orosz személyi igazolványok kiadását a Krímben, és az átmenti időszakban nem kell adót fizetniük az orosz joghatóság alá kerülő krími cégeknek. Kezdeményezte továbbá, hogy a Kercsi-szoroson keresztül kapcsolják az orosz energiaellátó rendszerhez az ukrán áramtól nagy mértékben függő Krímet.

A kormányfő azt is kiemelte, hogy másfél-kétszeresére kell növelni a gázkitermelést a Krímben, a Gazprom orosz óriásvállalat már előkészítette erre vonatkozó javaslatait. Az orosz kormány emellett 36 milliárd rubelt (252 milliárd forint) különít el arra, hogy a krími nyugdíjasoknak az orosz átlagra emeljék a nyugdíjat, és a Krímre is kiterjesztik a kötelező egészségügyi biztosítást.

Moszkva egyúttal beutazási tilalmat rendelt el 13 kanadai tisztségviselő és törvényhozó ellen, válaszul a nemrég Oroszország ellen hozott kanadai szankciókra. A listára felkerült személyek között vannak a kanadai kormányfő bizalmas tanácsadói, valamint a parlament alsóházának elnöke is.

Angela Merkel német kancellár szóvivőjén keresztül aggodalmának adott hangot az ukrán határ közelében állomásoztatott orosz csapatok jelenléte miatt. "A csapatok felhalmozását a térségben nem lehet a feszültség enyhítését célzó törekvésként értékelni" - fejtette ki Steffen Seibert szóvivő, hozzátéve, hogy a kancellár aggodalmáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt is tájékoztatta egy előző napi telefonbeszélgetés során.

Traian Basescu román államfő a NATO-erők átcsoportosítását szorgalmazta az utóbbi hónapok orosz katonai tevékenységére hivatkozva. Egyes félelmek szerint a Romániával határos - és jelentős román népességgel rendelkező - Moldova lehet az orosz terjeszkedés következő állomása, mivel az ottani szakadár Dnyeszter Menti Területen sok orosz is él.

Barack Obama az európai félelmekre reagálva hétfőn Amszterdamban azt mondta, hogy Amerika számára Európa a legfontosabb partner. Az elmúlt években szakértői körökben általánosan elfogadottá vált az a közvélekedés, hogy az Egyesült Államok fő figyelme Európa felől Kelet-Ázsiába helyeződött át, de elemzők szerint a krími válság változtathat ezen.

Ukrajna nyugati Lemberg (Lviv) megyéjében hétfőn fegyverbegyűjtési akciót indított a rendőrség az engedély nélkül tartott fegyverek, lőszerek felkutatása és elkobzása céljából. A lembergi belügyi szervek szerint a korábbi tüntetések során a rendőrségi épületek elfoglalásakor 1280 lőfegyver jutott illetéktelenek kezére, de ezek közül mintegy 300-at szinte azonnal sikerült visszaszerezni.

Kárpátalján a megyei rendőrség új megbízott parancsnoka, Szerhij Saranics ezredes azt hangsúlyozta, hogy a hatóság semmilyen módon nem fog beleavatkozni a politikába, és szorosan együtt fog működni a lakossággal. A megye nemrég kinevezett ügyésze, Oleh Szidorcsuk pedig arról beszélt, hogy Ukrajnában befejeződött a forradalom, nincs több középület-foglalás, az állampolgároknak és a rendvédelmi szerveknek is vissza kell térniük a törvény keretei közé.