Az ukrán belpolitikai válság három hónapja

Az alábbiakban ismertetjük az AFP francia hírügynökség összeállítása alapján az európai uniós (EU) társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának felfüggesztése által kiváltott ukrajnai elégedetlenségi mozgalom főbb állomásait:

November 21.: Az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett döntött, ami miatt az Európa-párti ellenzék tüntetésbe kezdett.
November 24.: Több tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén, közkeletű nevén a Majdanon, a 2004. évi "narancsszínű forradalom" helyszínén. Több más városban, így Lembergben (Lviv) is nagygyűléseket tartottak.
November 30.: A rohamrendőrség erőszakosan oszlatta fel a Majdanon tartott tüntetést, több tucatnyian - közöttük számos egyetemista - megsebesültek. Az ellenzék az államfő lemondását és előre hozott választásokat követelt, bírálta a rendszer keményedő politikáját.

December 1.: 200-500 ezer főből álló tömeg gyülekezett a Majdanon, amelyet a sátrakat és barikádokat emelő ellenzéki aktivisták szálltak meg. Az elnöki hivatalnál kitört összetűzésekben mintegy háromszázan sebesültek meg. Több száz ellenzéki elfoglalta a kijevi városházát.
December 8.: Az esti órákban több százezer résztvevővel újabb tüntetést tartottak. Nacionalista ellenzékiek egy csoportja ledöntötte a főváros szívében álló Lenin-szobrot.
December 11.: Miközben Victoria Nuland, európai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Catherine Asthon, az EU külpolitikai főképviselője Kijevben tárgyalt, a rendőrség megostromolta a Majdant, hogy megtisztítsa a teret a tüntetőktől. A nagyszámú tüntető ellenállása miatt azonban kénytelen volt meghátrálni.
December 17.: Viktor Janukovics államfő 15 milliárd dolláros államkötvény-vásárlásról és csökkentett gázárakról írt alá megállapodást Moszkvával. Az ellenzék a haza kiárusításával vádolta meg az elnököt.
December 25.: Ismeretlenek brutálisan bántalmazták Tetyana Csornovil ellenzéki újságírót, az Ukrainszka Pravda hírportál munkatársát, több, Janukovics elnököt élesen bíráló írás szerzőjét. A nyugati országok által határozottan elítélt erőszakcselekmény hatására ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők a Majdanon.
Január 10.: "Agyrázkódással" kórházba kerül Jurij Lucenko ellenzéki politikus, volt belügyminiszter, akit a rendőrök gumibottal megvertek az Európa-párti tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásokban. Két nappal később mintegy 50 ezren tüntettek az újabb erőszakos cselekmény ellen.
Január 19.: Mintegy 200 ezer tüntető gyűlt össze a Függetlenség terén, két nappal a tüntetők ellen irányuló és a Nyugat által bírált új törvények elfogadása után. A nagygyűlés után összetűzések kezdődtek tüntetők és rendőrök között, több tucatnyi rendőr és tüntető sebesült meg. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak.
Január 22.: A rendőrök támadást intéztek a Majdantól nem messze barikádokra visszavonult tüntetők ellen. Az ellenzék és a hatóság közlése szerint az összecsapásoknak három halottjuk volt. Az elégedetlenségi mozgalomnak ők voltak az első halálos áldozatai.
Január 28.: Lemondott Mikola Azarov kormányfő, utódját nem jelölték ki.
Január 29.: A parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. A jogszabály hatályba lépésének előfeltételéül azt szabták, hogy a tüntetők tegyék szabaddá az általuk elfoglalt hivatali épületeket és közterületeket a következő 15 napban. A törvény értelmében mentesülnek a jogi felelősségre vonás alól a 2013. december 27. és 2014. február 2. között őrizetbe vett ellenzéki tüntetők.

Február 2.: Több mint 60 ezren tüntettek Kijevben. Az ellenzék pénzügyi segítséget követelt a Nyugattól. Az Európai Unió (EU) fontolóra vett egy reformokhoz kötött ukrán segélytervet.
Február 4.: Az ellenzék alkotmányos reformot követelt.
Február 5-6.: Európai és amerikai diplomaták látogattak Kijevbe.
Február 7.: Viktor Janukovics Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Szocsiban a téli olimpiai játékok megnyitója alkalmával.
Február 9.: Közel 70 ezer ember gyűlt össze a Majdanon.
Február 14.: A bíróságok 234 - december óta fogva tartott - tüntetőt engedtek ki a börtönökből.
Február 16.: Több tízezren gyűltek össze a Majdanon. A december eleje óta elfoglalt kijevi polgármesteri hivatalt és a vidéki középületeket kiürítették a demonstrálók, teljesítve a másnap hatályba lépő amnesztiatörvény előfeltételét.
Február 18-19.: Az erőszak kiújulása Kijevben: 28-an meghaltak a radikális tüntetők és a rendfenntartók közötti fegyveres összecsapásokban, a biztonsági erők elfoglalták a Majdan egy részét.
Február 19.: A hatóságok "antiterrorista" intézkedéseket jelentettek be. Janukovics "tűzszünetet" hirdetett ki a nemzetközi bírálatok és a szankciók általi fenyegetettség hatására.
Február 20.: A fegyverekkel felszerelt radikális tüntetők megtámadták a rendőröket, akik éles lőszerrel válaszoltak. A demonstrálók visszaszerezték a Majdan feletti ellenőrzést. Brüsszelben "célzott" szankciókról állapodott meg az EU. Tárgyalások kezdődtek az ukrán elnök és az ellenzék között, a német, francia, lengyel külügyminiszternek, és a Kreml képviselőjének a közvetítésével.
Február 21.: Ukrán források szerint a kijevi összecsapások kezdete, február 18. óta 77-en haltak meg a fővárosban.
Február 21.: Viktor Janukovics ukrán elnök megállapodást írt alá az ellenzék vezetőivel. Eszerint a hatalom a többi között beleegyezett egy nemzeti egységkormány létrehozásába, az alkotmányos reformba és az előre hozott választásokba is. A parlament törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről és módosította a btk.-t, hogy lehetővé váljon Julija Timosenko volt kormányfő szabadon engedése.