Az öböl menti államoknak szégyellniük kellene magukat

A polgárháború 2011-es kitörése óta már több mint 4 millió szíriai hagyta hátra hazáját, de közülük csak kevesen lelhettek új otthonra a közeli és gazdag Perzsa-öböl menti államokban.

"Az öböl menti államoknak szégyellniük kellene magukat" - fakadt ki Abu Mohamed, aki Jordániába menekült a szülőföldjén tomboló erőszak elől. "Miközben Európa kinyitja kapuit, addig ők bezárkóznak" - fogalmazott a szíriai férfi.

A menekültekkel kapcsolatos politika miatt magukban az arab olajmonarchiákban is elhangzottak bírálatok. "A gazdag öbölállamok egyetlen nyilatkozatot sem tettek a (menekült)válsággal kapcsolatban, nem is beszélve a menekültek megsegítését célzó javaslatokról" - írta a napokban a Gulf Times című katari napilap az európai migránsáradatot kommentáló cikkében. "Holott a legtöbb menekült muszlim" - jegyezte meg az újság.

Az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat országának - Szaúd-Arábiának, Bahreinnek, az Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak, Ománnak és Katarnak - a támogatása eddig messzemenően a csekk-könyv-diplomáciában merült ki: petrodollárok milliárdjait költötték humanitárius segítségnyújtásra, hogy elviselhetőbbé tegyék a libanoni, törökországi és jordániai táborokban élő menekültek életét, elejét véve ezzel annak, hogy a szíriaiak esetleg az ő ajtajaikon kopogtassanak. Ezért választotta hát a legtöbb menekült Európát célállomásnak az oda vezető veszélyes út dacára - mutatott rá az AFP francia hírügynökség. Az év eleje óta 356 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren a háború és a nyomor elől menekülve, közülük több mint 2700-an vesztették életüket a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint. Az öböl menti államokba ugyanakkor sokkal könnyebben el lehetne jutni, ráadásul gazdagabbak sok európai országnál, sőt még a legtöbb menekültével azonos vallással és kultúrával is rendelkeznek.

Az egyik emírségekbeli blogger, Szultán al-Kasszemi a minap "erkölcsös és felelősségteljes kezdeményezésre" szólította fel a gazdag arab országok vezetőit. Az egyik török strandon holtan talált és a világsajtót bejárt fényképek révén ismertté vált szíriai kisfiú, a 3 éves Aylan Kurdi édesapja a két gyermeke és felesége temetésén pedig azt hangoztatta, hogy az arab kormányoknak, nem pedig az európaiaknak kell rádöbbeniük, mibe taszították a családját.

A kritikus hangok ellenére szinte egy szakértő sem számít arra, hogy a menekültpolitikát illetően megváltozna Rijád, Abu-Dzabi vagy Doha álláspontja. "Az öböl menti lakosság nagy többsége jónak tartja kormánya álláspontját" - mutatott rá Michael Stephens, a védelem- és biztonságpolitikai tanulmányokkal foglalkozó brit RUSI Intézet munkatársa. Hozzátette: sok arab ország ráadásul most inkább a véres jemeni konfliktusra összpontosít.

Az öböl menti államok a szíriai polgárháborúba való beavatkozásuk miatt sebezhetőek is - jegyezte meg az AFP. Bassár el-Aszad szíriai elnök ellenlábasait, támadóit pénzzel és fegyverekkel látják el. Szaúd-Arábia és Katar esetében pedig már az is felmerült, hogy a dzsihadistáknak nyújtanak anyagi segítséget annak érdekében, hogy megszabaduljanak Aszadtól.

Az öböl menti országok tehát aggódnak amiatt, hogy mit tennének azok a szíriaiak, akik a területükre jönnek - vélekedett Szultán Barakat a dohai Brookings Intézet képviseletében. Mint mondta, az év eleje óta így lett Szaúd-Arábia az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet támadásainak az egyik célpontja. A kis sejkségekben - mint amilyen Katar vagy az emírségek - pedig főleg az aggasztja a sok délkelet-ázsiai bevándorló munkás mellett egyre inkább eltörpülő lélekszámú hazai lakosságot, hogy egy nagy menekültáradat felszívásával még inkább kisebbségbe szorulnának.

Az arab olajmonarchiáknak a szíriai menekültválságra adott lagymatag válaszával a The New York Times (NYT) is foglalkozott a minap. Az amerikai napilap felhívta a figyelmet arra, hogy bár ezek a gazdag országok az állami médiában éjjel-nappal a közel-keleti országban dúló polgárháborúval foglalkoznak, és vezetőik folyton a szíriaiak helyzetéről beszélnek, ennek ellenére csak elenyésző számú menekültet hajlandók befogadni.

Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy az öböl menti államokban valójában több százezer szíriai él és dolgozik - hívta fel a figyelmet a cikkíró. A probléma az, hogy közöttük több olyan is van, aki ugyan a háború elől menekült a térségbe, de mégsem kap semmilyen védelmet vagy pénzügyi támogatást, amivel a menekültstátus járna, s az állampolgárság megszerzésében sem reménykedhet, vagyis jogilag bizonytalan a helyzete.

Az öbölbeli tisztségviselők ugyanakkor azzal védekeznek, hogy a szíriaiaknak adott munkalehetőség jobb, mintha egy szegény országban vagy egy menekülttáborban hagynák őket senyvedni.

Abdul Halek Abdulla emírségekbeli politológus szerint egyszerűen nem igaz, hogy az olajmonarchiák nem tesznek semmit a menekültekért. Mint mondta, ha nem lennének az általuk felajánlott segélyek, akkor ezek a szenvedő milliók sokkal rosszabb körülmények között lennének. Hozzátette továbbá, hogy hazája az utóbbi három évben több mint 160 ezer szíriait fogadott be. Fahad Alselaimi kuvaiti kommentátor egy televíziós interjúban a minap úgy jellemezte a helyzetet, hogy országa túl drága a menekülteknek, de megfelelő a dolgozók számára.