Az ex-kolozsvári Beto vitte tovább Guttmann Béla átkát!

Történelme során harmadik alkalommal a Sevilla csapata hódította el a labdarúgó Európa Ligát, miután szerda este Torinóban, a Juventus stadionjában gól nélküli döntetlent követően tizenegyesekkel legyőzte a Benficát. A portugálok ezzel nyolcadik európai kupadöntőjüket veszítettél el megszakítás nélkül, ez új európai rekord. Meddig sujtja vajon még a lisszaboni sasokat Guttmann Béla átka?

A Sevilla 2007 után jutott ismét az EL-döntőjébe, akkor büntetőkkel (!) győzte le a szintén spanyol Espanyolt. A Benfica ezzel szemben a tavaly is döntőzött és hiába uralta a meccset, egy utolsó percben kapott fejesgóllal végül alulmaradt a Chelsea-vel szemben. Idén eddig már megnyerték a portugál bajnokságot, a portugál Ligakupát és döntősök a Portugál Kupában. A sikerek jelentette önbizalom mellett tehát történelmi négyesre is készültek.

A mérkőzést aktívabban is kezdte az Enzo Perezt, Lazar Markovicsot és Eduardo Silviót eltiltás miatt nélkülözni kényszerülő Benfica, ám igazán vezsélyes szituációt sokáig nem tudott kialakítani Jorge Jesus csapata. Mi több, a lisszaboni szurkolók rossz előérzetét Miralem Szulejmani is növelhette, aki a 24. percben nem tudta tovább folytatni a játékot, helyére Andre Almeida állt be.

Az első félidőben sokáig semmi érdemleges nem történt. Mégis, a rendkívül magas iram, a lüktető játék és szurkolók teremtette hangulat élvezetessé tette a meccset. A 37. percben aztán a Sevilla vezetett szép támadást baloldalon, Alberto Moreno lövése azonban nem okozott komoly gondot Jan Oblak kapusnak. A játékrész utolsó perce végre megemelte a szurkolók pulzusát (akkor még nem lehetett tudni, hogy gyakorlatilag előrevetített egy egészen kiváló második félidőt): Almeida pazar passza után Maxi Pereira került ziccerbe, ám Beto egy reflexmozdulattal védeni tudott. Ezzel azonban még nem szabadult fel a Kolozsvári CFR egykori hálóőrének kapuja, ám ő Rodrigo lövését is védte.

A szünetet követően szinte azonnal megváltozott a játék képe. A 48. percben össztűz alá került a Sevilla kapuja, ám Lima lövése után az üres kapu elől vágta ki a labdát Nico Pareja, majd a spanyol védők két közeli ismétlésbe is bele tudtak vetődni. Nem hagyta ezt szó nélkül Unai Emery csapata sem: Ivan Rakitic filléres passza után Antonio Reyes lőtt kapu mellé. Két perccel később ismét a Benfica korábbi játékosa próbálkozott, de Oblak védte lövését - akárcsak hat perccel később. Közte azonban Nico Gaitan tornáztatta meg Betót távolról.

Az első félidőben sem panaszkodhattunk az iramra, ám az a szünet után még tovább nőtt. Fokozta ezt a két szurkolótábor által teremtett hangulat valamint játékosok elépesztő, sokszor önfeláldozó odaadása is: ebből látszott, mindkét fél éhes a sikerre, akarja a trófeát. A spanyoloknál a Rakitic, Vitolo, Reyes, Carlos Bacca négyes sokszor tarthatatlanak tűnt, mögöttük Stephane Mbia és Alberto Moreno is remekelt, míg a másik oldalon elsősorban Lima és Pereira játékában volt benne mindig a gól.

A játék továbbra is lüktető maradt, az, hogy jó húsz percig elmaradtak az újabb komoly helyzetek, csakis annak volt betudható, hogy a védők - elsősorban a spanyolok - az utolsó pillnatokban mindig közbe tudtak lépni - mint tette azt Moreno, majd Coke Limával szemben.

A félidő utolsó perceit ismét megnyomta a Benfica, a portugálok dűlőre szerették volna vinni a dolgot. A 84. percben Lima távoli bombájánál Betónak hatalmasat kellett védenie, egy perccel később viszont szerencséje volt, hogy hibája után Garay fejese elkerülte a kaput. Az argentin védő a 91. percben is cél tévesztett.

Jöhettek tehát a hosszabbítás percei. Amint az lenni szokott, az egyre fáradtabb csapatok egyre óvatosabbakká válták, így a komoly helyzetek száma némileg visszaesett. Ám nem maradt el teljesen. A 95. percben Lima szabadrúgása okozott gondot Betónak, hat perccel később pedig a másik kapu előtt Rakitic pazar passza után Bacca csavart külsővel centikkel a kapu mellé. Az utolsó helyzetet a csereként beálló Kevin Gameiro hagyta ki: a Sevilla francia csatára az oldalhálóba rúgta a labdát.

A büntetők sorát Lima kezdte, aki ugyanúgy magabiztos volt, mint a másik oldalt Bacca. Oscar Cardozo viszont az első pillanattól kezdve bizonytalannak tűnt, Beto védte is lövését, mint ahogy a következő körben Rodrigóét is. Mivel közben a másik oldalt M'bia, majd Coke sem hibázott, Luisao sikeres büntetője után Gameiro hibátlan kivitelezése azt jelentette: 2006 és 2007 után ismét a Sevilla nyeri a második számú európai klubtrófeát. A másik odalt pedig folytatódik Guttmann Béla átka, amiben komoly szerepet vállalt a Kolozsvári CFR korábbai kapusa, António Alberto Bastos Pimparel.

Guttmann Bélának két megnyert Bajnokcsapatok Európai Kupáját követően 1962-ban nem volt hajlandó fizetésemelést adni a klub vezetősége, a magyar edző pedig akkor megátkozta a Benficát, mondván: nélküle a következő 100 évben nem nyer európai kupát. Azóta nyolc döntőt veszített a Benfica - figyelem, olyan körülmények közepette, hogy a rendes játékidőt követően soha nem volt egy gólnál nagyobb a hátránya! A Guttmann-átok legnagyobb haszonélvezője amúgy a Milan, amely 1963-ban és 1989-ben is legyőzte a sasokat a BEK-döntőben.

A Sevilla ezzel szemben harmadik döntőjén harmadik kupáját nyerte. Ezzel pedig teljessé tette a spanyol klubcsapatok idei tarolását, hisz az már korábban eldőlt, a Real vagy az Atletico Madrid személyében biztosan spanyol csapat nyeri a Bajnokok Ligáját (döntő május 24-én Lisszabonban).

Európa Liga döntő, Torinó:
Benfica - Sevilla 0-0, büntetőkkel 2-4