Az ACL szerint a speciális választóköröket eltörlő, júniusban kiadott, illetve a polgármesterek pártváltása előtt utat nyitó augusztusi sürgősségi kormányrendelet veszélybe sodorja a jogállamiságot és megkérdőjelezi a novemberi elnökválasztás korrektségét.
A legutóbbi, 2009-es elnökválasztáson azok a választók, akik nem a lakóhelyük szerinti szavazókörben voksoltak, csak a pályaudvarokon, üdülőtelepeken és repülőtereken megszervezett speciális szavazóhelyiségekben adhatták le szavazatukat. A júniusban kiadott 45-ös számú sürgősségi rendelet eltörölte ezt a rendelkezést, így bárki bárhol voksolhat majd, ha feliratkozik a pótlistára. Az ellenzék szerint ezzel a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) a "választási turizmust", vagyis a többes szavazást könnyíti meg, és választási csalásra készül.
Augusztusban a kormány egy másik jogszabállyal negyvenöt napra felfüggesztette azt a rendelkezést, amelynek alapján a választott önkormányzati tisztségviselőket megfosztják mandátumuktól, ha pártot váltanak. A jobboldal szerint ez is Victor Ponta elnökjelöltnek kedvez, hiszen a PSD most kormánytámogatások ígéretével csábíthatja saját táborába a polgármestereket, akiknek meghatározó szerepük lehet a választók mozgósításában a novemberi államfőválasztáson.
Klaus Johannis közölte: a Ponta-kormány leváltását célzó bizalmatlansági indítványt 171 törvényhozó írta alá, a dokumentumot pedig beterjesztették a házbizottságnak. A Ponta-kormánynak kényelmes többsége van a törvényhozásban és nem kell tartania attól, hogy megbuktatják. Az ellenzék kezdeményezése azzal a fokozott médiafigyelemmel magyarázható, amely a bizalmatlansági indítványok parlamenti vitáját szokta övezni. A bizalmi szavazásra várhatóan jövő hét végén kerül sor.
A közvélemény-kutatások szerint Victor Pontának van a legnagyobb esélye van arra, hogy országunk következő elnöke legyen. A szociáldemokrata politikus úgy vélekedett: az ellenzék csak azért kiált csalást, mert már most keresi a mentséget a várható választási kudarcra.