Az autonómia mellett foglalt állást Semjén Zsolt

Magyarország támogatásáról biztosította Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az autonómiáért küzdő székelyeket szombaton a sepsiszentgyörgyi március 15-i ünnepségen elmondott beszédében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a magyaroknak is jár az autonómia, ami nem irányul senki ellen.

Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyön az 1848-as forradalom ma is időszerű programpontjait taglalva felidézte: a forradalom megvalósította a magyarság nemzeti önrendelkezését a birodalmon belül, megvalósította a magyar autonómiát.

"Az autonómia az nem elszakadás. Elmondjuk huszadszor is, századszor is, az autonómia nem elszakadás. (...) Szeretnék határozott és világos lenni: számíthattok ebben a küzdelemben Magyarország támogatására" - hangoztatta a külügyi államtitkár a Sepsiszentgyörgy főterén ünneplő, magyar és székely zászlókat lobogtató tömeghez intézve szavait.

Rámutatott: 104 év után először az erdélyiek újból képviselőket küldhetnek a magyar parlamentbe, részt vehetnek a nemzet sorsáról való döntésben.

"A szabadság jogot jelent: ahol van szabadság, ott van jog, és ahol van jog, ott van szabadság. A szabadság jelentette 1848-ban az általános választójogot és ennek alapján létrejött 1848-ban a népképviseleti országgyűlés. Létre fog jönni egy összmagyar népképviseleti országgyűlés az április hatodikai választásokon, ez a kérdés nem vesztett aktualitásából" - jelentette ki Németh Zsolt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kézdivásárhelyen Gábor Áron szobránál szervezett ünnepségen kijelentette: a szabadságharc idején Gábor Áron öntödéjében ágyúvá lett székely harangok ma is szólnak a magyarság szívében.

"Azt üzeni ez a harangzúgás, hogy nem hagyjuk magunkat, mert ami másnak jár, nekünk is jár. Barátaim, az Európai Unióban az önrendelkezés, az autonómia természetes megszokott, bevett valóság. Ha másnak lehet, nekünk is lehet, mert nem vagyunk alábbvalóak egyetlen más nemzetnél sem" - hangoztatta Semjén Zsolt.

Rámutatott, a magyarság nem fogadhatja el, hogy másodosztálybeli nép, és alábbvaló a többi nemzetnél.
"Amikor mi önrendelkezésről beszélünk, nem irányul senki ellen. Amit mi kérünk az nem valamilyen székely specialitás, valamilyen soha nem látott, soha nem hallott túlzó követelés, hanem az, ami másoknak is természetes napi valóság az EU-ban" - érvelt Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes beszéde végén történelmi tavasznak nevezte az ideit, április hatodikát pedig az egyetemes magyarság ünnepének, mivel idén az állampolgárság kiterjesztése lehetővé tette, hogy minden magyar kifejezze politikai akaratát.

Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő elmondta, hogy az erdélyi magyarság mostani szabadságharca az autonómiaharc. Megemlítette, hogy a 2014-es évet a partiumi autonómia évévé nyilvánította az EMNT, de nem szabad megelégedni csak a Székelyföld vagy csak a Partium autonómiájával, Erdély autonómiájáért is síkra kell szállni.

Megismételte a román média által sokat bírált kijelentését, hogy az erdélyi magyarság is a krími tatárok sorsára jut, ha nem sikerül kivívnia autonómiáját. "Meg kell védenünk a tatárokat, az ujgurokat a tibetieket, a szerbiai vlahokat, az ukrajnai románokat. Ez a mai szabadságharc" - jelentette ki.