Az izmusok korában élünk... ismét. Ez alól a szadomazochizmus sem képez kivételt, ami nem más, mint a szadizmus és a mazochizmus együttes gyakorlatba ültetése. Ez egy olyan szexuális magatartás aminek célja nemcsak a testi, hanem ezzel együttesen a lelki szenvedés kiváltása is.
Ezt az átlagostól vagy megszokottól való szexuális magatartást a szakirodalom betegségként tartja számon, és a parafíliák közzé sorolja. Leginkább abban az esetben, ha a szexuális vágy felkeltése, az izgalom csak fájdalom és megalázás révén ébred az illető személyben. Ha ezek alkalmazása nélkül a vágy és a beteljesülés nem valósul meg, szadomazochizmusról beszélünk. Kikötözés, fájdalom és megalázás, ezek a főbb jellemzői. A nők inkább a mazochizmust, míg a férfiak a szadizmust szeretik jobban.
Egy szadista abban lel élvezetet, ha másnak fájdalmat okozhat, míg egy mazochista abban, ha fájdalmat érez és megalázzák. A köznapi szóhasználatban ezt leginkább úgy emlegetik, mint domináns és alárendelt szerep vagy, mint rabszolgaság és fenyítés. A normális szexuális viselkedés mindenkinek mást jelent. Jelen esetben ez jócskán meghaladja „az elfogadott szexuális viselkedés" keretit. Van aki nem is betegségként, hanem egyszerűen perverzitásként tartja számon. A szexuális aktusok fizikai molesztálás és pszichikai büntetés formájában nyilvánulnak meg.
Úgy tartják, hogy a „szadizmus" német eredetű szó annak ellenére, hogy ezt a szexuális időtöltést a XIX. századi Franciaországban Sade márki találta ki. Az erő dinamikája egy aktus során a szex természetes velejárója, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Azok az emberek, akik a szadomazochizust gyakorolják élvezik a szexuális erővel való játszadozást. Bármilyen megbotránkoztatónak is hangzik, de az ilyen jellegű aktivitás egészségesnek mondható addig a pontig, amíg a párok egyöntetűen beleegyeznek. Ez azt jelenti, hogy a partnerek kifejezésre juttatják vágyainak, fantáziáikat, kommunikálnak közben, tiszteletben tartva a másik személyes határait. Tulajdonképpen ez az a magatartás, ami ezt a fajta szexuális magatartást megkülönbözteti az erőszaktól.
A szadomazochizmus ugyanakkor olyan pszichikai és fizikai kölcsönhatásban vannak, amelyek magukba foglalják a fájdalmat, de lelki károsodást is előidézhetnek. Egyeseknél a szadomazochizmus megnövelheti a szexuális élvezetek szintjét, másoknál felszínre hozhatja az elfojtott pszichoszexuális vágyakat melyek mindig jelen vannak az ember tudattalanjába. A kölcsönös megegyezésen alapuló szadomazochizmushoz hasonló szerepjátékok nem tévesztendők össze a hatalmi visszaéléssel és az erőszakkal sem.
Ebben a szexuális játékban nagyon fontos szerep jut a bizalomnak. Abban az esetben, ha tudod hol a határt és meg tudsz állni, amikor partnered azt kívánja, nem vagy szadomazochista. A legtöbb esetben azonban a szexuális magatartás egyfajta szubkultúra, a szexuális viselkedés kevésbé elfogadott formája, ami szociálisan ártalmatlan formában nyilvánul meg.