Nagy felháborodást keltett a Szatmár megyei polgármesterek - de az ország szinte minden polgármestere - körében a költségvetés új leosztási módozata. Ennek értelmében ugyanis sok helyi önkormányzat kevesebb pénzt kapott, mint az előző évben és olyan polgármesteri hivatal is akad, amely egyetlen lejt sem kapott.
A települések az új rendszerben közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapták meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket. A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát. Hogy könnyebben érthető legyen: amennyiben egy községnek saját bevételeiből összejön az 1,5 millió lej, úgy az egyetlen banit sem kap, ha valamely községnek viszont alig van saját bevétele, jóval nagyobb összeget kap a kormánytól.
Ám mint kiderült, ez a leosztási módszer használhatatlan, hiszen nem veszi figyelembe, hogy a községnek mennyi a kiadása, hány lakosa van. Az országban van község, amely 200 lakosú és egy településből áll, más 20 ezer lakosú, akár hat településsel. A költségvetés-kiegészítés pedig a kormány részéről mindkét esetben 1,5 millió lejig terjed...
A Megyei Pénzügyi Igazgatóság épületében megtartott találkozón György elmondta: Szatmár a 9. megye, ahol ilyen találkozót szerveznek. Meg akarják hallgatni a polgármesterek véleményét, hogy melyik lenne a megfelelő módszer a költségvetés kialakítására. Mit kellene figyelembe venni? A lakosságot? A belterületet? Az önkormányzat által működtetett intézmények típusát és számát?
A pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a kiutalandó összegek meghatározásakor a 2013-as évi saját bevételeket vették alapul, ezt egészítették ki a településtől függően megszabott plafonig. Viszont a saját bevételek vizsgálatakor megtörtént, hogy valamely polgármesteri hivatalnak épp 2013-ban volt jó bevétele, mert eladott egy ingatlant vagy erdőt értékesített. Ez viszont nem állandó bevétel...
György Attila elmondása szerint nem kell félni, hogy nem lesz elég a községek, települések számára a költségvetés az év végéig, ugyanis van egy félretett összeg, amivel ki tudják segíteni a csőd szélére sodródott önkormányzatokat. Az államtitkár bemutatta az elmúlt időszakban tartott találkozók eredményét is. Ennek alapján a költségvetést több fontos szempont alapján kell kialakítani: a település földrajzi elhelyezkedésétől a futó projektek figyelembe vételén keresztül a belterület, az úthálózat és a kanalizálás, vízhálózat hosszáig.
György azt is elmondta, hogy hamarosan egy internetes kérdőívet juttatnak el a polgármesterekhez. A kitöltött kérdőívek segítségével minden polgármesteri hivatalról lesznek információk, hiszen minden település helyzete egyedi.
A gyűlésen résztvevő polgármesterek elsősorban azt nehezményezték, hogy az új módszer bevezetését követően kérdezték meg őket, és nem előtte. Kísérleteztek velük, a kísérlet pedig elég rosszul sült el. Több polgármester is kijelentette: előbb egy elméleti próbát kellett volna tenni, hogy működőképes-e az elképzelés.
A polgármesterek és Adrian Stef megyei tanácselnök is üdvözölte viszont a kezdeményezést, hogy a megkérdezésükkel próbálják kijavítani a hibát és egy olyan költségvetés-leosztási rendszert készülnek létrehozni, amely egyensúlyt teremt, reális és működőképes.