- Milyen céllal jött létre ez a rendezvény?
- Megszokhatta mindenki, hogy nyáron tele van a naptárunk eseményekkel, s alig győzünk válogatni közöttük, de télen valahogy sokkal kevesebb van. Ezek között pedig szinte kizárólag olyanokat találunk, amelyek négy fal között zajlanak. A nyári bográcsozások hangulatát akartuk felidézni télen, s ugyanakkor az RMDSZ tagszervezeteinek egy olyan rendhagyó találkozási lehetőséget teremteni, amelynek egyrészt csapatépítő jellege van, másrészt viszont egy játékos, de mégis komoly megmérettetés hangulata. 2011-ben így rendeztük meg először a megyei böllérversenyt, Szatmárhegyen.
- Azóta azonban máshová is elkerült a rendezvény.
- Valóban. Voltunk már Túrterebesen, Nagykárolyban és Sárközújlakon is. Minden böllérverseny végén jelentkezik valamely csapat, hogy szeretné átvenni a stafétát. Eleve úgy találtuk ki, hogy minden lelkes csapatnak lehetősége legyen megszervezni a versenyt, egyúttal pedig nem akartuk, hogy egyetlen régióra korlátozódjon csupán a megmérettetés, hiszen ahány ház, annyiféle módja van a disznó feldolgozásának.
- Korábban sokszor volt téma, hogy az Európai Unió komolyan veszélyezteti a hagyományos disznóvágást, s kihalhat ez a hagyomány.
- Természetesen minket is köteleznek a törvények, de ha nem tennék, akkor is odafigyelünk a biztonságra, hiszen emberek egészségéről van szó. EU konform módon „puszultnak" el a sertések, s a helyszínen állatorvosi vizsgálaton is átesik a hús, hogy elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket. Ennek érdekében a csapatok rajtunk keresztül szerezhetik be a disznókat, amelyek többnyire 90-100 kg körüliek, s a véletlen dönt arról, hogy kinek melyik jut. A hagyományokat pedig őrizzük, hiszen a csapatot az EU konform módszerek mellett a megszokott, torokátvágásos és kivéreztetős módszert is bevetik.
- Ezt követően is vannak szabályok?
- Csak az időt határoztuk meg valamelyest, hiszen nem lenne jó senkinek, ha éjszakába nyúlóan kellene egyik csapatnak a másikra várnia, s a zsűri a mostaninál is jobban kifáradna, ameddig eredményt tudna hirdetni, hiszen ha már versenyről van szó, akkor itt bizony több területen is össze kell mérniük tudásukat a csapatoknak. Ha csak a legegyszerűbbeket vesszük, akkor díjazva van a legjobb fogópálinka, forralt bor, májas- és véres hurka. Akinek nem csak a minőség, hanem a mennyiség is fontos, az benevez mindig a leghosszabb kolbász versenyre is. De a zsűri még ezerféle szempont szerint tudja díjazni azokat, akik beneveznek. A legtöbb versenyben a legjobbnak bizonyult csapat pedig megnyeri az első helyezést. S hogy ki lesz az, azt még a szervezők sem tudják soha, mert a zsűri féltve őrzi a titkait.
- Említette, hogy csapatépítő jellegű a verseny. Ez azt jelenti, hogy a közönség számára nem nyitott?
- Ellenkezőleg. Minden évben szeretettel várjuk azokat, akik érdeklődnek a rendezvény iránt. Mindig van egy sátor, ahol úgynevezett „disznóságokat" tudnak maguknak vásárolni, de a csapatok is megkínálják az érdekelődőket, ha van már valami, amivel elkészültek. Gondolok itt ugye forralt borra elsősorban, de toros káposzta is mindig bőven akad, mert elengedhetetlen része a disznóvágásnak.
- Csak Szatmár megyei csapatok vehetnek részt a versenyen?
- Minden évben nyitottak voltunk arra, ha máshonnan is be akartak nevezni. Van egy visszatérő csapatunk, amely a Székelyföld hagyományait hozza el hozzánk, hiszen a tagjai onnan is származnak. Visszatérőnek nevezhetjük a magyarországi csapatokat, akik változatos ízvilággal és finom borokkal érkeznek hozzánk minden évben. Idén még nem tudjuk, hogy kik azok, akik csapatostól megérkeznek, de biztosak vagyunk benne, hogy lesznek. Nyitottak vagyunk más csapatokra is. Volt már sajtósoknak csapata, minden évben ott vannak a fiatalok is, s örülünk annak, ha egyre nagyobb érdeklődésre tart számot a rendezvény, mert ez azt jelenti, hogy a hagyományőrzésnek megvan a helye ezen a területen is.
- Ha válogatni kellene, akkor melyik volt a kedvenc böllérversenye a sorból?
- Hiba lenne kiemelni egyet is a sorból, mert mindenhol kitett magáért a helyi szervezőcsapat, s ennél a versenynél nagyon sokat számít, hogy az időjárás mivel örvendeztet meg minket. Szatmárhegy kiemelkedően fontos, hiszen ott volt az első. Annak a hangulatát megismételni lehetetlen. Túrterebes kedves a szívünknek, mert ott megtapasztalhattuk a régi idők, hóhullásos böllérkedését. Nagykárolyban a csapatok szívósságát tette próbára a szinte végig zuhogó eső, míg Sárközújlakon egy friss, lelkes szervezőcsapat olyan körülményeket teremtett nekünk, amely megadta az ízét az egésznek.
- Akkor már csak annyi van hátra, hogy segítsünk az érdeklődőknek megtalálni a helyszínt s eltervezni, hogy mikor kell szabadon hagyják az eseménynaptárukat.
- A rendezvény február 7-én lesz Tasnádon. A hivatalos megnyitó 8 órakor lesz, de aki nem tud olyan korán eljönni a termálstrand melletti területre, az délután négyig biztosan talál ott még csapatokat. Nevezni január végéig lehet, ha valaki úgy dönt, hogy csapattal szeretne érkezni, mert lát esélyt arra, hogy versenybe szálljon a gyakorlott késforgatókkal.