Az Európai Unió kétarcú

„Az Európai Unió csak a belépés előtt álló országokat tudja fenyíteni, azt követően már sok kérdéssel nem foglalkozik és ilyen a kisebbségek védelme is, nem hiába Észtországban csak visszalépések történtek az ott élő orosz közösség tekintetében", fejtette ki Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő a Jakabffy Napok keretein belül megrendezett kisebbségvédelmi konferencián.

Előtte azonban Eckstein-Kovács Péter beszélt a romakérdésről, melyről leszögezte: az EU bővítése után ez európai kérdés lett, lévén olyan országokban is terítékre került a probléma, ahol a cigányság korábban nem is volt jelen. „Ennek ellenére a problémát először az egyes országoknak kell kezelniük, az első és legfontosabb lépés pedig az oktatás", mondta a politikus, aki kihangsúlyozta: ezt a problémát nem lehet rövid távon orvosolni.

Fontossága viszont nem kérdőjelezhető meg, sürgőssége pedig nem odázható el, hisz annak ellenére, hogy a romák száma az előrejelzések szerint nem fog robbanásszerűen megnőni, arányuk mégis emelkedni fog, lévén, hogy az egyéb lakosságé csökken. „Becslések szerint Romániában 2050-ben minden harmadik munkavállaló roma lesz, ezért borzasztóan fontos, hogy ők milyen képzettséggel rendelkeznek majd", mondta Eckstein-Kovács.

Ezt követően Tabajdi Csaba vette át a szót, aki a bevándorlók által megrengetett többségi identitás válságáról valamint az Európai Unió felületes kisebbségvédelmi rendszeréről beszélt. Elmondta, hogy az Unió lakosságának 8%-a valamely történelmi kisebbséghez, további 7%-a pedig bevándorló kisebbséghez tartozik, ennek ellenére az államszövetségben még a kisebbség meghatározására sincs egyértelmű normatíva. „És akkor nem beszéltünk az olyan speciális helyzetű kisebbségekről, mint a romák illetve az oroszok, akik a Szovjetunió szétesése után kisebbségben maradtak. Közülük ugyanis egyesek történelmi kisebbség részei, másik viszont a szovjet idők migrálóinak a leszármazottai".

Tabajdi szerint az unió országainak figyelmét a bevándorló kisebbség köti le, ez a probléma vonja el a figyelmet és legtöbbjüknek nincsenek elképzeléseik az őket nem érintő viszonyokról. Szerinte előbb ezen problémákat kell tematizálni, hogy végre a történelmi kisebbségekre is ráirányulhasson a figyelem. „Olyan alapelveket kellene tisztázni, mint a többes identitás, az egyenlő bánásmód és a pozitív diszkrimináció viszonya vagy a kölcsönös, de aszimmetrikus felelősség. Az Európai Unió egy félkarú óriás: bár a politikai hatalom nála összpontosul, ezen témában az Európai Tanács a tájékozottabb, de neki kevesebb a hatalma. E két dolgot kellene ötvözni, különben továbbra is megmarad az EU kétarcúsága", mondta Tabajdi.

Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő az EU kétarcúságáról beszél a Jakabffy Napokon

Az EU-ban tapasztalt autonómiaformákról szólva Szili Katalin megjegyezte, hogy az államszövetség területén mintegy 50 etnikai kisebbséget tartanak nyilván és 16 ország ismeri az autonómia valamilyen formáját, az olyan extrém változatokig elmenve, mint Grönland vagy Feröer-szigetek, amelyeknek külön pénznemeik is vannak.

A magyar országház egykori elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy az új magyar alaptörvénybe nem került be a nemzeti kisebbségek képviseletének garantálása, és leszögezte, hogy Magyarországnak alapvető érdeke szomszédai szuverenitása. „A szuverenitás mellett az egyenlő bánásmód is a demokrácia egyik alapja és Magyarországnak kötelessége támogatni a határon túli magyarságot. Pártpolitikai szinten semmi olyat nem szabad tennünk, ami árt az anyaországon kívül rekedt magyarságnak", mondta. Leszögezte továbbá, hogy az Európai Uniónak sürgősen ki kellene dolgoznia egy nemzetközi egyezményt a regionális autonómiákról.

Utolsó előadóként Duray Miklós szlovákiai közíró egy metafora révén taglalta a kisebbség jelentését, zárásként pedig Katona Tamás tanácskozásvezető konszenzusra szólított fel legalább a nemzetpolitika terén és kiemelte: rengeteg még a tennivaló, ami nem tűr halasztást.

Utószóként Nits János szatmári városi tanácsos kijelentette: a határon túli magyarság számára elengedhetetlen az anyaországi segítség.