Az ENSZ nem fizet a haiti kolerajárvány áldozatainak

Az ENSZ főtitkára újból visszautasította 5000 kolerajárványban megbetegedett haiti állampolgár kártérítésre vonatkozó követelését.

A panaszosok azt állítják, hogy az ENSZ békefenntartói bázisán uralkodó nem megfelelő higiéniai állapotok okozták a kolera elterjedését a közép-amerikai országban. Ezért több millió dolláros kártérítést, megfelelő szennyvízelvezető-rendszer kiépítését és bocsánatkérést várnak az ENSZ-től.

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára egy július 5-én kelt levélben elutasította az amerikai kongresszus egyik tagjának kérését, hogy a világszervezet vállaljon felelősséget a kolerajárvány kitöréséért - írta a londoni The Economist hetilap. Az ENSZ májusában egyszer már visszautasította a haiti áldozatok és családtagjaik követelését.

Az ENSZ jogi érvelése szerint a követelések nem vizsgálhatóak érdemben az ENSZ privilégiumairól és immunitásáról szóló egyezmény 29. paragrafusa alapján. Emellett közölte, hogy az igények inkább a szervezet politikai és irányelvekre vonatkozó ügyeit érintenék, és nem tekintik őket magánjogi keresetnek. Az érintettek nem kaptak további betekintést a jogi magyarázatba.

Az Institute for Justice and Democracy in Haiti nevű szervezet kétségbe vonta az ENSZ jogi értelmezését, és májusban arra kérte a világszervezetet, hogy 60 napon belül válaszoljon írásos kérdéseikre. A panaszosok jogi képviselői kijelentették, hogy ennek hiányában a kéthónapos várakozási idő lejártával több milliárd dollár értékű magánjogi keresetet nyújtanak be. A BBC értesülései szerint minden egyes haiti család, ahol haláleset történt, 100 000 dollárt követel majd a nemzetközi szervezettől, míg 50 000 dollár kártérítést várnak azok a családok, ahol kolerás megbetegedés történt. Eddig nem érkezett válasz a világszervezettől.

A bírálók szerint az ENSZ jogi érvelése felér azzal az állítással, hogy a szervezet büntethetetlenséget élvez, vagyis a jogállamiságot hirdető szervezet a jogszabályok fölé helyezi magát. Haiti ügyvédek azt tervezik, hogy az Egyesült Államokban és haiti bíróságokon nyújtják be a fent említett kereseteket az ENSZ ellen júliusban.
Ban Ki Mun júliusi levelében kifejtette, hogy az ENSZ a járvány kitörése óta 140 millió dollárt fordított a kolerajárvány leküzdésére és megelőzésére. 2012 januárjában a nemzetközi szervezet elindította új kezdeményezését a járvány kezelésére, és a főtitkár levele alapján összesen 207 millió dollárt fordítanak a végrehajtásra. Ez 31 millió dollárral kevesebb, mint az ENSZ által decemberben közzétett jelentés szerint szükséges összeg.

A kolerajárvány 2010 októberében jelent meg Haitin a januári pusztító erejű földrengés után. Az ország nem megfelelő szennyvízelvezető-rendszere, valamint a természeti katasztrófákban megrongálódott csatornák miatt a szennyvíz beszivárgott Haiti folyóiba. Július elején DNS-vizsgálatokkal bizonyította egy amerikai kutatócsoport, hogy a koleravírus Nepálból származott. A járvány kitörésének idején az ENSZ békefenntartói bázisán nepáli tisztségviselők csoportja is állomásozott.

Azóta 8200 ember vesztette életét a kolerajárvány miatt, és több mint hatszázezer megbetegedést regisztráltak - ez a lakosság mintegy 7 százalékát jelenti. A víz által terjedő betegségek, mint a kolera is, a csatornarendszer hiányosságai miatt rendkívül gyorsan terjednek Haitin. Az esős évszak kifejezetten problémás, így a Chantal nevű trópusi vihar okozta múlt heti esőzések valószínűleg a kolerás esetek megszaporodásával fognak járni.
A karibi országban működő békefenntartó misszió élére kedden új vezetőt nevezett ki az ENSZ főtitkára.