Augsburg: pompa, gazdagság, arany

Pompa, gazdagság, arany - ezzel azonosították egykoron a várost. Augsburg ma gazdag történelmi múlttal rendelkező, mégis fiatalos város.

A több mint 2000 éves Augsburg Németország legrégibb városai közé tartozik. Alapításának dátumát is ismerjük: a rómaiak i.e. 15-ben vertek tanyát itt, a Lech és Wertach összefolyásánál. A város ma is alapítójának, Augustus császárnak a nevét viseli.

Augsburg a reneszánsz idejében élte fénykorát. Ekkor a város szülötte, Jakob Fugger neve egyet jelentett a gazdagsággal. Az általa alapított bankok, kereskedelmi- és textilcégek egész Európa történelmét befolyásolták. Fugger volt ugyanis az, aki pénzelte a Habsburgok hatalomra kerülését, és ezzel megalapozta az Osztrák-Magyar monarchia létrejöttét. Ő építtette Németország első reneszánsz épületét is. Ugyancsak a reneszánsz építőművészet gyönyörű példája az 1620-ban épült Városháza, melynek Aranyterme arról az időkről mesél, amikor Augsburg Európa első számú pénzügyi központja volt. A fényűzésnek a harmincéves háború, a pestisjárvány és éhínség vetett véget: a város 48 ezer lakosának kétharmada elpusztult. Néhány évtized múlva azonban újból aranyat vertek, itt élt és dolgozott egész Európa ötvöseinek egyharmada. A díszes augsburgi aranytárgyak a cári udvar megrendelésére készültek.

Az arany- és ezüstművesek mellé rézművesek, kártyanyomók, festők, hangszerkészítők, könyv- és zenekiadók, műkereskedők csatlakoztak, akik messzeföldön is öregbítették a város hírnevét. Itt élt id. Hans Holbein, és itt született még nála is híresebb fia, Hans. De itt született Leopold Mozart zeneszerző is, aki fiával, Wolfganggal együtt is vissza-visszajött a városba. A jelenkor híres helyi szülötte Bertolt Brecht író is. Háza ma múzeum.

Augsburg ma gazdag történelmi, kereskedelmi és kulturális örökségéből él. A helyiek nem kis büszkeséggel mutogatják városukat az idegeneknek. A külföldiek mind rácsodálkoznak a reneszánsz palotákra, és a három díszkútra, melyek a város gazdagságának három pillérét jelképezik: a nemességet, a kereskedőket és a kézműveseket.

Az augsburgi csata

A magyarok Ny-európai kalandozásainak végét az augsburgi csata jelentette. A Bajorországban portyázó magyarok végigdúlták a vidéket, majd Augsburg alatt egyesültek, hogy megostromolják a várat. A csatára 955. augusztus 10-én került sor. Lehel, Súr és Bulcsú vezérekkel az élén, a többszörös túlerőben lévő magyar csapat vereséget szenvedett a német páncélos lovagokkal szemben. A magyarok, hogy elkerüljék a pusztulást, hátrahagyták a zsákmányt, és elmenekültek. A közhiedelemmel ellentétben a magyar sereg nem szenvedett hatalmas vereséget: a magyar harcosok nagy része élve hazatért.

tippek, információk

Augsburg Bajorország harmadik legnagyobb városa, 267 ezer lakossal. Münchentől jó egyórányi autóútra fekszik. A szállás- és éttermi árak is jóval olcsóbbak, mint a Münchenben. 2 ágyas szoba már 40 eurótól kapható.