Asztma

Az első lépések, az első szavak, az első nap az iskolában, az első buli, majd az első szál cigi. A fiatalok igen nagy százaléka élete során, ha nem is válik függővé, de ha többször nem is, egyszer biztosan rágyújt. A rendszeresen dohányzó serdülők körében azonban jóval magasabb az asztma kialakulásának kockázata, mint füstmentes életet élő társaiknál.

Az asztma, a légutak gyulladásos megbetegedése, melynek megjelenésében fontos szerepet játszik a dohányfüst, mely nagyban elősegíti a betegség kialakulását. Az összefüggést kutató eddigi vizsgálatok főként a felnőtt korcsoport tagjaira irányultak. Az ő esetükben azonban sokszor nehéz elkülöníteni a hosszú évek dohányzása okozta tüdőtágulat, vagy épp krónikus bronchitis tüneteit az asztma kórképétől.

A University of Southern California kutatóorvosai éppen ezért 2.609, 8 és 15 év közötti, asztmás tünetektől mentes gyermek részvételével végezték el vizsgálatukat. Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a korosztály rendszeresen dohányzó tagjainál négyszeresére nőtt annak esélye, hogy 8 éven belül asztmás megbetegedés alakuljon ki náluk.

Azon gyermekek különösen fogékonyak a betegség megjelenésére, akik méhen belüli életük során is ki voltak téve a dohányzás egészségkárosító hatásának. Az ő esetükben az asztma kockázata –szemben a korábbi négyszeres mértékkel- már kilencszeresére nőtt. E szerint az anya terhesség alatti dohányzása a magzat tüdejét egyértelműen sérülékenyebbé teszi, így pedig a gyermek későbbi dohányzása nagyobb károsító hatással bír.

A kutatók különösen fontosnak tartják felhívni a fiatalok, kezelőorvosok, szakemberek figyelmét a fiatalok dohányzása és az asztma közti összefüggésre. A dohányfüst károsító hatása a tüdő daganatos megbetegedése, szív,- és érrendszeri problémák - rendszerint hosszú idő eltete után jelentkezik.

A hír alapjául a „Smoking may boost teens' asthma risk” cikk szolgált. gondola