Ártalmatlan ruhadarab vagy iszlám fundamentalista provokáció?

Az Európában a legnagyobb muzulmán kisebbséggel rendelkező, ugyanakkor mélyen gyökerező szekuláris hagyományokkal bíró Franciaországban, amelyet több terrortámadás rázott meg az utóbbi hónapokban, felkorbácsolta az indulatokat a burka és a bikini összeboronálásából született burkini. Az egész testet elfedő strandviselet egyesek szerint önmagában iszlám fundamentalista provokáció, mások szerint viszont csupán átpolitizált és felnagyított félelmekkel nyakon öntött, ártalmatlan ruhadarab.

A burkini körüli vita tágabb értelemben arra mutat rá, hogy az utóbbi időben történt merényletek által sokkolt és traumatizált francia társadalom mélységesen megosztott abban a kérdésben, hogyan álljon hozzá a mintegy ötmilliós muzulmán közösségéhez.

Franciaországban a 130 halálos áldozatot követelő, iszlamista terroristák számlájára írható tavalyi párizsi merényletek óta rendkívüli állapot van érvényben. Ennek ellenére egy tunéziai férfinak július 14-én, a francia nemzeti ünnepen sikerült a nizzai ünneplő tömegbe hajtania egy hűtőkamionnal. A merénylet 85 ember halálát okozta. Július végén két francia muzulmán férfi az észak-franciaországi Rouen közelében elvágta egy francia pap torkát.

A sorozatos támadások fényében nem csoda, hogy múlt vasárnap a francia Riviéra egyik kisvárosában, Juan-les-Pins területén petárdarobbanások miatt kitört a pánik, és 41-en könnyebben megsérültek.

Ugyancsak a hét végén a korzikai Sisco falu közelében komoly felfordulást okozott, hogy három észak-afrikai muszlim család burkinibe öltözött nőtagjait fényképezni kezdték a turisták. Az eset a partra vonuló helyiek és a muzulmánok közötti dulakodássá, majd tömegverekedéssé fajult. Öten megsebesültek, három autót felgyújtottak és a rendőrségnek nagy erőkkel kellett a helyszínre vonulnia az indulatok lecsillapításához.

Egy nappal az incidenst követően Ange-Pierre Vivoni, Sisco polgármestere betiltotta az egész testet elfedő fürdőruha viselését. Döntését azzal indokolta, hogy az "ilyen dolgok miatt" miatt az emberek úgy érzik, provokálják őket, és a tilalom nem a muszlimok, hanem a fundamentalizmus ellen irányul, amelynek "semmi keresnivalója itt". Vivoni hozzátette: "egyáltalán nem vagyok rasszista, védeni akarom a lakosságot, méghozzá a muzulmánokat is, akik a szélsőséges provokációk első számú célpontjai".
A polgármestert megelőzően a francia Riviéra két másik településén a városvezetők már folyamodtak hasonló lépéshez: Cannes-ban július végén, Villeneuve-Loubet területén pedig röviddel azt követően tiltották be a burkinit.
A cannes-i illetékesek úgy érveltek az intézkedés mellett, hogy terrorfenyegetettség idején veszélyezteti a közrendet a vallási hovatartozást nyíltan felfedő strandviselet. David Lisnard, a város konzervatív polgármestere szerint a burkini "az iszlám szélsőségességet szimbolizáló egyenruha". A rendelet értelmében azokat a nőket, akik az egész testet elfedő viseletben mennek a strandra, 38 eurós (csaknem 12 ezer forintos) pénzbírságra büntethetik.

Lionnel Luca, Villeneuve-Loubet vezetője ideológiai provokációként jellemezte a burkinit, és hozzátette, hogy higiéniai problémákat is felvet a viselet, valamint megnehezítheti a vízben bajba került nő kimentését. Kedden egy újabb település, az észak-franciaországi Touquet üdülőhely polgármestere jelentette ki, hogy ők is ki akarják tiltani a burkinit a fürdőhelyekről.
Néhány újság, például a Le Journal de la Haute-Marne és a Dernieres Nouvelles d'Alsace című helyi lapok szerint a burkini viselésének semmi köze a vallásszabadsághoz. Úgy vélik, hogy az egész testet elfedő női viselet strandverziója színtiszta "provokáció", az "iszlamista fundamentalizmus szimbóluma".

Jogvédő csoportok és muzulmán szervezetek tiltakoztak a burkini betiltása ellen, például a franciaországi iszlamofóbia-ellenes kollektíva (CCIF) kedden panaszt emelt a francia államtanácsnál, vagyis a legfőbb közigazgatási bíróságon, amely a napokban nyilvánít véleményt a kérdésben. Korábban egy önkormányzati bíróság jogosnak mondta ki az intézkedést. Még az is előfordulhat, hogy az ügyben nemsokára Franciaország legfelsőbb vezetői szintjeinek kell véleményt megfogalmaznia.
Nem ez lenne azonban az első eset. A szekuláris hagyományait nagy gonddal őrző nyugat-európai ország már régóta érzékenyen reagál a vallási hovatartozást egyértelművé tévő viseletre. Párizs már 2004-ben betiltotta az állami iskolákban a jól látható vallási szimbólumok viselését, mintegy öt évvel ezelőtt pedig életbe lépett az a széles körben vitatott intézkedés, amely tiltja a burkában való megjelenést nyilvános helyen.

Párizs lépéseinek hátterében az áll, hogy Franciaország megpróbálja megakadályozni a párhuzamos társadalmak kialakulását és felkíván lépni a muzulmán nők méltóságának érdekében. Laurence Rossignol, a francia szocialista kormány nőjogi minisztere úgy vélte, hogy a burkinit betiltó önkormányzati rendeleteket nem a terrorizmus kontextusába kellene helyezni. "A burkini nem valamiféle új típusú fürdőruha, hanem a burka strandváltozata, és ugyanaz a logika áll mögötte: a test elrejtésére hivatott azért, hogy a nők jobban ellenőrizhetőek legyenek" - magyarázta. Úgy vélte, hogy épp ezért ez az ügy nem csupán a burkinit viselő nőkre tartozik, hiszen ez az öltözék a női emancipáció és a sokféleség elleni politikai projekt szimbóluma.

A CCIF szóvivője, Marvan Muhammad azt mondta, hogy a tiltások alapvető szabadságjogokat sértenek, és hátrányos megkülönböztetést jelentenek a muzulmán nőkre nézve. "Egész nyáron hisztérikus, átpolitizált iszlamofóbiának lehetünk tanúi, amely egymás ellen hangolja az állampolgárokat" - jegyezte meg a szóvivő.