"Kedd délután, amikor a legtöbb diák még hazafelé tartott az utolsó tanóráiról, főgimnáziumunk több mint 50 diákja már izgatottan várta, hogy megérkezzen a busz és ezzel kezdetét vegye a 3. Erdélyi Magyar Középiskolás Sportolimpia.
A háromórás út gyorsan telt, majd miután elfoglaltuk szállásunkat, már indultunk is a nyitógálára, ahol nem csak elkezdődött a Sportolimpia hivatalosan is, hanem egy kolozsvári paralimpikonnal is találkozhattunk, aki elmesélte tapasztalatait, élményeit, és hogy mennyi munka és kitartás vezet a sikerhez, ezzel minket is arra buzdítva, hogy sportoljunk bátran és ne adjuk fel soha.
Másnap már kora reggel kezdett iskolánk röplabdacsapata. Napközben rengeteg más versenyre is sor került: volt atlétika, asztalitenisz vagy a már megszokott kosárlabda és foci. Iskolánk mindegyikben sikereket ért el, és ez nem változott a többi napon sem. Már szerda délben megszereztük első érmeinket, amikor is Sántai Szabolcs a dobogó második fokára állhatott 100 méter síkfutásban, ezt követően pedig a vegyes váltó versenyszámban szerzett bronzérmet Süveg Szandra, Balogh Ákos, Sántai Szabolcs és Varga Edina.
Csütörtökön a röplabdáé és a strandröplabdáé volt a főszerep, amikben szintén learattuk a babérokat. A lány röplabdacsapat harmadik helyen végzett, míg strandröplabdában mindegyik versenyszámban dobogósok lettünk: a lányok (Nagy Nikolett, Révai Réka) elsők, a fiúk (Mike Dávid, Dubován Viktor) másodikak míg a vegyes párosunk (Nagy Nikolett, Márton Róbert) harmadik lett. Eközben focicsapatunk és fiú kosarasaink az elődöntőbe jutottak, minden ellenfelüket legyőzve, de a lány kosárcsapat is szép teljesítményt nyújtott.
Péntekre mindössze két sportág érmei nem kerültek még kiosztásra. Elsőnek a focistáink indítottak egy győzelemmel, amivel a döntőbe jutottak. A kosaras lányok megnyerték első meccsüket, míg a fiúk egy kemény küzdelem után sajnos vereséget szenvedtek (a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceum ellen), így ők délután a bokszmérkőzésen mutathatták még utoljára erejüket, ügyességüket. A focicsapat erősen küzdött a bajnoki címért, de 2-1-re kikaptak a döntőben, így ők ezüstéremmel térhettek haza. Délután az izgalom a tetőfokára hágott, azonban női kosárcsapatunk gond nélkül, 41 pontos előnnyel és szép csapatjátékkal győzte le utolsó ellenfelét (a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumot), így kiérdemelve a harmadik helyet, csakúgy, mint a kosaras fiúk, akik a bronzmérkőzést gyönyörű játék után megnyerték (a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium ellen). Ezzel ért véget a 3. Sportolimpia, ahol iskolánk összesen 9 érmet hozott el, ezzel az éremtáblázat előkelő harmadik helyén végzett.
Bátran mondhatom az összes résztvevő nevében, hogy sportolni már csak azért is megéri, hogy részt vehessünk a Mi olimpiánkon. A befektetett munka, az összes izgalom és küzdelem nem csak rengeteg mindenre megtanít, hanem meghozza gyümölcsét is, mi pedig büszkén visszük iskolánk hírnevét. A rengeteg drukkolás egymásnak, a sok biztatás, a ’szép volt fiúk’ skandálása meccsek végén mind felejthetetlen emlékek maradnak, amiket nem lehet csak úgy szavakkal leírni. Ezen az eseményen barátokat szerzünk, nagyokat nevetünk, és ami a legfontosabb, közösséggé kovácsolódunk. Ezért is szeretnénk megköszönni a négy felkészítő tanárnak, Filip Zoltánnak, Uta Andreának, Kegyes Attilának és nem utolsó sorban Demeter Csabának a sok türelmet, bizalmat, azt, hogy segítettek nekünk és elkísértek minket, mi pedig (remélhetőleg) nem okoztunk csalódást. Továbbra is, csak a Kölcsey!"