A választási törvény módosítását a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) kezdeményezte, amely egyfordulós, többségi, egyéni választókerületes rendszert akart. Az alkotmányellenesnek nyilvánított módosítás értelmében minden választókerületből az első helyezett szerzett volna mandátumot, s megszűnt volna a töredékszavazatok újraosztása.
A május végén elfogadott jogszabály kedvezményes képviseletet biztosított volna a nemzeti kisebbségeknek a képviselőházban, ugyanis minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy pluszhelyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el.
A kedvezmény a szenátusra nem vonatkozott volna. A jogszabály az 5 százalékos parlamenti küszöböt eltörölte volna.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a parlamenti szavazáskor kifejtette, hogy az RMDSZ nem támogatja az arányos képviselet feladását akkor sem, ha a kormánytöbbség a magyar közösség esetében, figyelemre méltó gesztussal, a kedvezményes képviselet bevezetésével, valamelyest korrigálja a rendszer hibáit. Az RMDSZ elnöke elismerte, hogy ez a rendszer stabil kormánytöbbséget eredményez, csakhogy szerinte az nem igazságos, hogy a választók egyharmadának támogatását élvező párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát, miközben azok, akik a vesztesekre szavaztak, képviselet nélkül maradnak.
A többségi rendszer ugyanis nagy valószínűség szerint kétharmados többséget biztosított volna az USL számára, amely a júniusi helyhatósági választásokat fölényesen megnyerte 50 százalék körüli támogatottsággal. Ezt kifogásolta egyebek között az alkotmánybírósághoz forduló ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) is, amely szerint sérül az alkotmány által biztosított reprezentativitás elve, ha bevezetik a többségi rendszert.
Az alkotmánybíróság részletes indoklása még nem ismert, de az USL vezetői már bejelentették, júliusban rendkívüli parlamenti ülésszakot hívnak össze, amelyen ismét módosíthatják a választási törvényt, hogy feleljen meg az alkotmányossági követelményeknek.