Alacsony a részvétel az egyiptomi parlamenti választásokon

A voksolás első, kétnapos szakaszában a szavazók az ország 27 kormányzóságából 14-ben járulhatnak az urnákhoz.

Több mint 27 millió szavazásra jogosult állampolgár voksolhat a reggel kilenctől este kilenc óráig nyitva tartó szavazóhelyiségekben. Az  észak-afrikai országnak három év után először lesz működő törvényhozása.
A legnépesebb arab országban tevékenykedő dzsihadisták támadásaitól tartva a hatóságok mintegy 120 ezer rendőrt és 185 ezer katonát vezényeltek ki a közel 19 ezer szavazóhelyiség védelmére; 87 helyi és nemzetközi szervezet megfigyelői ügyelnek a választás törvényes lefolyására.

A déli órákig alacsony részvételi arányokról jelentettek, ami megfelel a szakértők előrejelzéseinek. Utóbbiak az egyiptomiak érdektelenségét egy valós verseny hiányával magyarázták.
Az alexandriai belváros el-Manséja negyedében, a házak közé kifeszített plakáterdő árnyékában egy ivóléárus legyintve közölte: "valakinek a megélhetésről is gondoskodnia kell, nálunk csak az apám ment az egész család nevében". Arra a kérdésre, hogy a családfő kire adta szavazatát a szemközti ház falára mutatott, ahol a környék egyik jól menő halétterem-tulajdonosának mosolygó arcképe lógott cafatokban.

A csak Mahmúdként bemutatkozó fiatalember vonakodva hozzátette: "igazából az egésznek semmi értelme. Úgyis az lesz mint régen. Akinek pénze van, azt megválasztják".
Egy negyvenes éveiben járó taxisofőr ezzel szemben büszkén mutatta piros festékkel megfestett mutatóujját, ezzel bizonyítva, hogy eleget tett állampolgári kötelességének. "Rögtön kapunyitáskor ott voltam. Az Egyiptomért  szeretetből nevű listára szavaztam" - mondta, utalva a mezőny legnagyobb koalíciójára, amely tíz erős pártot magába foglalva a mezőny legesélyesebb listájának számít.

Az Egyiptomért szeretetből lista élén  egy népszerű, volt hírszerzési tiszt áll, aki előre jelezte, hogy a parlament hatáskörét jelentősen csökkentő alkotmányos módosításokat fog szorgalmazni. Számeh Szeif el-Jazal tábornok "kiemelt figyelmet" kíván szentelni azon cikkeknek, amelyek jelenleg még arra köteleznék az államfőt, hogy a parlamenthez forduljon jóváhagyásért, ha meg akar válni egy minisztertől, vagy akár a kormányfőtől.
Az ország első szabad parlamenti választását a Mubarak-rezsimnek véget vető 2011-es forradalom után, még annak az évnek a telén tartották meg. Akkor a Muzulmán Testvériség iszlamista mozgalomból kialakult párt nyerte a voksolást a szavazatok 42 százalékával. Második legnagyobb politikai erőként ugyancsak egy iszlamista párt, a konzervatív szalafista irányzatot követő an-Núr került ki a versenyből. Több mint 50 százalékos volt a részvétel, sok egyiptomi életében először élt szavazati jogával.

A Muzulmán Testvériséget Mohamed Murszi elnök 2013-as elmozdítása után terrorcsoportnak nyilvánították és betiltották, az an-Núr párt pedig idén csak a körzetek felében állított jelölteket.
A mostani mezőnyt uraló koalíciós listák és jelöltek legtöbbje - így az an-Núr is - már előre feltétlen támogatásáról biztosította az államfőt, akinek így nem kell komoly kihívásokkal számolnia a decemberben összeülő parlament részéről.

Egyiptomban 2012-ben a legfelsőbb bíróság utasítására feloszlatták a parlamentet, ennek megfelelően Szíszi eddig elnöki rendeletekkel vezette az országot. Az általa jóváhagyott választási törvények szerint az 596 parlamenti mandátum 75 százalékát egyéni képviselők töltik majd be, s mindössze 120 hely, azaz 20 százalék oszlik meg a különböző pártkoalíciók listái között. A maradék helyekre az államfő közvetlen jelöltjei kerülnek.
A rendeletek bírálói arra figyelmeztettek, hogy azok által újból a nagyrészt törzsi struktúrájú társadalom régi elitje, az egyes választókörzetekben hatalommal bíró nagycsaládok tagjai kerülnek a parlamentbe. Megfigyelők szerint az egyéni indulók fele tagja volt Mubarak 2011-ben feloszlatott Nemzeti Demokratikus Pártjának(NDP), amelynek funkcionáriusai egyébként a legtöbb választási listán is megjelennek.

A Nílus-delta nyugati részén, valamint Felső-Egyiptomban 226 egyéni és 60 olyan képviselőt választanak, akik pártkoalíciós listákon indultak. Átlagosan tíz-tizenegy egyéni jelölt versenyez egy helyért. Azokban a körzetekben, ahol egyikük sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, október 26-án és 27-én tartják a döntő fordulót.
A koalíciós listákat a pártoknak az alkotmány által előírt esélyegyenlőséget szem előtt tartva kellett összeállítaniuk, kvóták szabályozzák egyebek mellett a nők, a fiatalok, a keresztények és a munkások számát a jelöltek között.