Mintegy húsz tagú delegáció érkezett a Moldovai Köztársaságból csütörtökön Szatmárnémetibe. A többek között a moldovai környezetvédelmi és fejlesztési minisztériumok képviselőit soraiban tudó csapat egy észak-erdélyi túra után Németország felé tart és célja, hogy minél több információt szerezzen a közművesítés során szerzett helyi tapasztalatokról.
A Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit (GIZ) alapítvány által támogatott projekt során a delegáció Torda, Kolozsvár és Zilah után csütörtökön érkezett Szatmárnémetibe, ahol a Megyei Tanács (MT) épületében Mircea Govor, az MT alelnöke, Pataki Csaba alprefektus valamint Leitner János, az Apaserv elnöke és Octavian Lazin, az MT szakembere fogadta őket.
Pataki többek elmondta, hogy az első nehézséget az uniós támogatások lehívása okozta, éppen ezért döntött úgy Románia, hogy a víz-és kanalizálási hálózatok kezelését, fejlesztését nem aprózza el és inkább nagyobb vállalatokra bízza. Elmondta továbbá, hogy a szatmári ivóvíz minőségének meg kell felelnie nem csak a román és az uniós előírásoknak, hanem a magyarnak is, mivel Magyarország a vizeink „fogadóországa".
Lazin elmagyarázta, hogy Romániában csak az EU-s csatlakozás után alakult ki egységes stratégia a közművesítés terén és hogy a községek, települések együttműködése létfontosságú, mivel egyenként nem boldogulnának az anyagiakkal. Elmondta továbbá, hogy a közbeszerzési licitek körüli hercehurcák legalább két évvel vetették vissza eddig a munkákat és hogy az Európai Unió szabványai szerint 2030-ig a lakosság 98%-át kell lefedni a közműhálózattal. Kérdésre válaszolva elmagyarázta, hogy közművesítés a terén nincs semmifajta szubvenció a szociálisan hátrányos helyzetűek számára - sőt, a jövő évtől az elektromos áram tekintetében sem lesz.
A Kakszentmártonban található vízműbe kilátogatva Leitner János felvázolta az létesítmény működésének főbb mutatóit. Ebből kiderült például, hogy a tavalyi esztendőben az Apaserv közel fél millió lejes profitot gazdálkodott össze, melyet további fejlesztésekre fordítanak, ám jelen pillanatban csak Szatmárnémeti és Sárközújlak tud pozitív eredményt felmutatni. A vendégek megtudhatták továbbá, hogy a vállalat kiadásainak 42%-át az alkalmazottak fizetései teszik ki.
A technikai adatokat illetően szóba került többek között, hogy az Európai Unióban kilométerenként 12%-os a vízveszteség, míg Szatmár megyében ez a szám ennek megközelítőleg a kétszerese. Megegyezik ugyanakkor az uniós átlaggal az elektromos áram fogyasztása, ami a berendezések korszerűségét jelzi. Az árakat tekintve Szatmár megyében egy köbméter ivó-és szennyvíz összesen 4,25 lejbe kerül, ami jelentősen a 4,51 lejes országos átlag alatt található.
A vízműben majd a szennyvíztisztítóban körbevezetve a vendégeket, azok megtudhatták Szatmár megye lakosságát 46 kút látja el vízzel.