A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség Műemlékkönyvtára.A szatmári római katolikus egyházmegye aránylag fiatal, 1804-ben szakították ki az egri - érseki rangra emelt - egyházmegye területéből majd 1920 után több részre osztották fel.
A 16-17. századok folyamán e területen lévő plébániák és szerzetesrendek középkori, koraújkori előzményei - könyvtáraikkal együtt - jórészt elpusztultak. Az 1600-as évek utolsó évtizedével kezdődően könyvtári tekintetben is jelentős lépés volt a szerzetesrendek újbóli megjelenése a későbbi egyházmegye (ekkor tehát még egri püspöki egyházmegye) területén. Az 1636-ban alapított szatmári jezsuita gimnáziumnak és könyvtáránakjogutódja 1776 után a pálos rend volt. A II. József féle rendfeloszlatások (1786) nyomán azonban e könyvtár szétszóródott. Hasonló módon veszett nyoma a nagybányai jezsuita rendház könyvtárának is.
Középkori előzmények után a minoriták az 1680-as években tértek vissza Nagybányára, majd a szatmári békekötés után gyökereztek meg végleg a városban. Kolostoruk államosítása ellenére (1948 után) értékes
könyvtáruk megmenekült a Szentháromság plébániatemplomban őrizetében. Kaplonyban az 1720-as évektől
voltak jelen a ferencesek, könyvtáruk javarészben megőrződött, az államosítást elkerülte.
Az egyházmegye területén a kegyesrendieknek (piaristák) két rendházuk is volt Nagykárolyban (1727-től) és Máramarosszigeten (1730-tól). Mindkét rendháznak és a hozzájuk kapcsolódó oktatási intézményeknek a gondos rejtegetésnek köszönhetően részben megmenekült a könyvtára (jelentős állományrészeik azonban az esztelen pusztítást, majd az államosítást nem kerülhették el). A 19. és 20. századok folyamán az egyházmegyében (újból) letelepített szerzetesrendek könyvtárai közül a szatmárnémeti ferences kolostor könyvtára igen jelentős értéket képvisel, jelenleg a legértékesebb könyvanyaga az egyházmegyének (az 1913-ban érkező rendtagok a gyöngyösi, kassai, rozsnyói rendházakból kaptak könyvanyagot, melyet 1948 után elrejtettek és csak az 1990-es évek legvégén tártak fel).
Az 1804 után megalakuló szatmárnémeti püspöki, káptalani és szemináriumi könyvtárak a második világháború után szinte teljesen megsemmisültek illetve szétszóródtak. Korábban - az 1930-as években - Schlauch Lőrinc püspök híres könyvtárának java részét (mely magában foglalta a Török Jánostól vásárolt hungarikumokban és ritkaságokban gazdag gyűjteményt is) eladta Fiedler püspök (később ez az állomány a pozsonyi egyetemi könyvtárba került). A Szatmáron lévő könyvtármaradékok egy része a kolozsvári Akadémiai Könyvtárba jutott az 1950-es években. Más okok következményeként (svábok kivándorlása, új plébániaépületek építése az 1970-1980-as években, gondatlan tárolás stb.), de hasonlóan nagymértékű volt a pusztulás a plébániai könyvtárak esetében is.
2005-ben vette kezdetét a szatmárnémeti püspökség által fenntartott Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont mellett működő Egyházmegyei Könyvtár külön részlegének, a muzeális könyvanyagot megőrizni hivatott könyvgyűjteménynek a kialakítása. Egy operatív "felderítő" munka során 2005. május-júniusában számbavették az egyházmegye összes régi könyvállományát és egy előzetesen kialakított koncepció mentén begyűjtötték a könyvanyagokat. A püspöki palotában lévő Egyházmegyei Műemlékkönyvtárba a püspöki, káptalani és szemináriumi könyvtárak csekély számú maradékát, az egyházmegye plébániáin még fellelhető - meglehetősen szegényes - régi könyvanyagot, továbbá a szatmárnémeti ferences és a nagybányai minorita rendházak gazdag könyvtárát szállították be. A két piarista könyvállományt a tervek szerint a Nagykárolyban kialakítandó piarista "gyűjtőkönyvtárban" egyesítik, továbbá a kaplonyi ferences könyvtárat helyben rendeznék, dolgoznák fel, ugyanis ott adottak a biztonságos tárolás körülményei. Az így kialakított, három pilléren nyugvó régikönyves intézményi hálózat a jövőben remélhetőleg oltalmat fog nyújtani a szatmári egyházmegye mostoha sorsú régi könyveinek. Leltárba vételük, feldolgozásuk 2006 nyarától várható.
( A riport és a fotók Nagy Karolina, a Püspökség sajtóreferense, és Schmidt Dániel, a Püspökség könyvtárosának közreműködése nélkül nem készülhetett volna el. Köszönjük! A könyvtárnak hamarosanelkészül saját weboldala is.)
