A titkosszolgálati vezető, akit a román parlament verespataki különbizottsága hallgatott meg hétfőn, azzal indokolta tevékenységüket, hogy a verespataki aranybánya-beruházás nemzetbiztonsági kérdésnek számít, annak kiterjedt gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és örökségvédelmi hatásai, valamint nemzetközi visszhangja miatt.
Maior szerint a beruházás kezdettől fogva, folyamatosan a titkosszolgálat látókörében volt. Mint mondta, a jelentésekben egyaránt figyelmet szenteltek a "beruházással kapcsolatos döntés befolyásolására irányuló akcióknak", akárcsak "szélsőséges ökoanarchista szervezeteknek", amelyek megpróbáltak rátelepedni a beruházást ellenző romániai tiltakozásokra.
A SRI igazgatója szerint összesen hetven illetékes tisztségviselő kapott jelentést a titkosszolgálattól az elmúlt években. Ezek a dokumentumok egyben részletes elemzést tartalmaztak arról - magyarázta -, hogy melyek a beruházás kockázatai, és milyen haszonnal járna a megvalósítása. Leszögezte: a titkosszolgálat nem tud állást foglalni a beruházás célszerűségéről, ő csak annak a kötelességének tesz eleget, hogy információkkal lássa el a döntéshozókat.
Romániában csaknem egy hónapja folyamatosan tüntetnek a Verespatakra tervezett aranybánya-beruházást ellenző civil szervezetek. Bukarestben közben parlamenti különbizottság alakult annak a törvénytervezetnek a megvitatására, amely elősegítené a beruházást. A tervezetet a kormány terjesztette a parlament elé.
A különbizottságban eddig több minisztert hallgattak meg. A beruházás mellett foglalt állást például Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter és Dan Sova, a nagy infrastrukturális beruházásokért felelős tárcavezető. Ők a Victor Ponta miniszterelnök vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) miniszterei.
A kormányzó Szociálliberális Szövetségben (USL) azonban vitát váltott ki a törvénytervezet, mivel a szociáldemokraták fő kormányzó partnerei, a liberálisok nem támogatják a bányaprojektet.