A tejtermelésről a hústermelésre

A Mezőgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium a múlt hónapban francia állattenyésztő szakemberek jelenlétével egy kollokviumot szervezett gazdák számára, melynek témája a hazai szarvasmarhatenyésztés helyzete és annak jövője volt.

 

Ez alkalommal egy tanulmány került bemutatásra, amelynek központi témája a hazai szarvasmarhaállomány átalakítása volt, amit az tesz időszerűvé, hogy a nemzeti tejkvóta valójában a jelenleginél sokkal kevesebb létszámú tejelőtehén állománnyal megvalósítható, mint az országosan létező jelenlegi tehénállomány, ha a tehenek tejtermelése továbbra is növekedni fog, ahogy ez már nyomon követhető volt az elmúlt évek folyamán is. A tejtermelés szempontjából kiselejtezett állományhoz hozzáadódik majd a megszűnő 1-3 tehenes kisgazdaságok állománya is, amelyek képtelenek lesznek megfelelni az Unió által támasztott tejminőségi követelményeknek.

 

Jogosan tevődik fel a kérdés, mi lesz a sorsa az így felszabaduló, tejtermelés szempontjából kiselejteződött, valamint a fentebb említett okokból felszámolásra kerülő kisgazdaságokból származó tehénállománynak, és mi lesz o sorsa azoknak a gazdálkodóknak, akiknek az eladott tej egy, talán pótolhatatlan jövedelemforrást jelentett?      A bemutatott tanulmány egy javaslatot is megfogalmaz a felszabaduló tenyészállomány hasznosításáról, éspedig javasolja azok keresztezését hústermelő szarvasmarha fajták apaállataitól származó szaporítóanyaggal, mesterséges megtermékenyítéssel, egy nagyobb hústömeget termelő növendékállomány előállítása céljából. És itt kapcsolódik össze az említett tanulmány a francia szakemberek részvételével, akik bemutattak az országukban nemesített, és az egész világon nagy sikerrel tenyésztett, hústermelésre szakosodott néhány szarvasmarha fajtát és felajánlották segítségüket, szaktudásukat, valamint a húsmarha tartása és tenyésztése terén szerzett tapasztalataikat és nem utolsó sorban tenyészállataikat, valamint azok szaporítóanyagát.

 

Hazánkban a húsmarha tartása mellett az alábbi tényezők szólnak:

- Kiterjedt természetes gyepterületekkel rendelkezünk, amelyek feljavítva óriási mennyiségű és olcsó takarmány előállítását és értékesítését teszik lehetővé, legeltetés által vagy tartósított takarmány (széna) formájában. Ugyanakkor nagy szántóterületek maradnak majd megműveletlenül, ahol olcsó tömegtakarmányt lehetne termeszteni.

- Jelentős elszállásolási kapacitással rendelkezünk, mivel ezek az állatok a már meglévő és kevés változtatást igénylő istállókban megfelelő körülmények között eltarthatóak.

- Magas létszámú tenyészállománnyal rendelkezünk, amelyeknek tej és hús irányába történő szakosításával megvalósítható úgy a nemzeti tejkvóta, mint a belső fogyasztásra és kivitelre szánt húsmennyiség.

- Megfelelő nagyságú humánforrással rendelkezünk, amely megfelelően átképezve a szakosodott húsmarhák tartására, tenyésztésére és takarmányozására jelentős eredményeket tudna felmutatni, tekintettel arra, hogy hazánkban a szarvasmarhatenyésztés hagyományos tevékenységnek számít.

- Jelentős gabonatermelői kapacitással rendelkezünk, hogy a növendékállományt ellássuk abraktakarmánnyal, és a hízlalás utolsó szakaszában lévő állományt vágásra megfelelően elkészíthessük.

 

Figyelembe véve a szarvasmarhatartás terén a világon megnyilvánuló tendenciákat, valamint a hazai és az Unió többi államaiban a húsfogyasztás terén megvalósuló megfelelő gazdasági konjunktúrát, jogossá válik a tejelő tehénállomány egy részének hústermelésre való átállítása, és nemcsak azokban a gazdaságokban, amelyek a tejminőség szempontjából erre rá lesznek kényszerítve.    Először bemutatták az Európai Unió hústermelésének országos megoszlását, amelyből kitűnik, hogy hústermelés terén, az első helyen Franciaország áll, 21 %-át termeli Unió hústermelésének, az Unió húsfogyasztása évről-évre nő, míg  hústermelése  rohamosan csökken és 2010 után még nagyobb deficitet jeleznek.

 

A Charolaise húsmarha fajta 
Őshonos francia fajtának számít, amelyről leírások már a XVIII-ik századból, mint egy szállításra használt szarvasmarháról számolnak be. 1864-től szigorú nemesítői és tenyészkiválasztói folyamatnak vetették alá a vegyes hasznosítás, munka és hústermelés irányába, minek következtében egy nagytestű, fejlett izomzatú és kevés zsírt előállító fajta jött létre.

 

Jelenleg a föld minden kontinensén, több mint 70 országban nagy sikerrel tenyésztik.A fajt óriási hústermelő kapacitás és rendkívüli növekedési erély jellemez. A szopós borjak átlagos napi testsúly-gyarapodása eléri az 1250 grammot, a hízlalás fázisában a napi testsúlynövekedés akár 2200 gramm is lehet. A hasított testtömeg, több mint 63 ezer, 18,5 hónapos korban levágott növendék bikaborjú esetében átlagosan 426 kg volt. Rusztikus tejtermelő fajtával való keresztezés esetén az utódok kedvezően öröklik a kiváló hústermelő képességet.    A kifejlődött tehenek élősúlya 700 és 1200 kg, a bikák 1000 és akár 1650 kg között ingadozik. Magas takarmányfelvevő és takarmányértékesítő képesség jellemzi, kiválóan hasznosítja az olcsó terményű gyepterületeket és tömegtakarmányokat, ami lehetővé teszi az olcsó, ugyanakkor kiváló minőségű hús előállítását.

 

A Blonde d’Aquitaine húsmarha fajta
Franciaország délkeleti vidékéről származó, őshonos, igavonó szarvasmarha fajta nemesített leszármazottja. Jelenleg egy kiváló alkalmazkodó képességgel rendelkező, hústermelésre szakosodott fajtaként tartják számon, amely sikeresen tartható a mínusz 20- és a plusz 35-40 fokos időjárási viszonyok között is, Kanadától, Brazíliáig.
Nyugodt vérmérsékletű, széles medencéjének köszönhetően könnyen ellő fajtaként értékelik, színe szőke, a világostól annak sötétebb árnyalatáig, fejmérete kicsi, világos színű szarvakkal, tekintete élénk, kifejező. Gyors növekedési erély, magas takarmányértékesítő képesség jellemzi és kiválóan hasznosítja az olcsó tömegtakarmányokat és természetes legelőket. Bármilyen hústípus előállítására kiválóan alkalmas: a 3-4 hónapos szopós borjú hasított testsúlya 120-150 kg, az 5-7 hónapos választott borjú hasított testsúlya 250-320 kg, a 15 hónapos hizlalt növendék hasított testtömege 400-450 kg és a kiselejtezett tehén hasított testsúlya 450 és 600 kg között váltakozik.

A primitívebb, rusztikusabb fajtákkal keresztezve kedvezően örökíti át utódainak kiváló hústermelő és takarmányértékesítő képességeit, valamint húsának jó minőségét.

 

A Limousine húsmarha fajta
Hústermelésre szakosodott, kiváló létformákkal rendelkező, az egész testfelületén egyenletesen sötétmahagóni színű, könnyen tartható és minden típusú hús, tejes borjú, választott borjú, növendék, vagy kifejlett állat, előállítására alkalmas, amely nagyszerűen hasznosítja úgy a természetes gyepterületeket, mind az olcsó tömegtakarmányokat.
Nagy hústermelői képesség, magas termékenységi mutatók, kiválóan izmos testformák, valamint magas húsarány jellemzik. A napi testtömeg-gyarapodás átlagosan 1284 gramm, jó fajlagos takarmányfogyasztás, és magas vágási kihasználás mellett. 18 hónapos korra az átlagos élő testtömeg 654 kg.

 

Természetesen a francia szakemberek által bemutatott húsmarhákon kívül, vannak még más országok által kitenyésztett, hústermelésre szakosodott szarvasmarha fajták is, amelyek hasonlóan jó hústermelői kapacitással és olcsó takarmányokat nagy hatásfokkal értékesítő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint amilyenek például: a Piemontese húsmarha fajta, a Blue Blanch Belgique, az Aberdeen Angus húsmarha fajta, vagy akár a Simmental hústermelő változata.    A szakosodott húsmarhák közös tulajdonsága, hogy a tehenek teljes tejtermelését a borjak táplálására használják, azok azt korlátozás nélkül, szopással fogyasztják. A borjak leválasztása 5-7 hónapos korukban történik. Tartásuk rendszere szabadtartásos, nyáron legfőbb takarmányforrásuk a legelő.   

 

A nálunk tenyésztett román pirostarka szarvasmarha húsmarhával való keresztezésére ajánlják, hogy a tejtermelés szempontjából kiselejtezett, valamint a felszámolásra kerülő kisgazdaságokból származó, de megfelelő testfelépítésű teheneket keresztezzék a Limousine húsmarha-fajtából származó bikák ondójával, mesterséges megtermékenyítés útján, és az így létrejött hibridek üszőit keresztezzék tovább a Blonde d’Aquitaine húsmarhák bikáival. A Borzderes (Brună) fajtához tartozó jó testfelépítésű teheneket keresztezzék. A Charolaise húsmarha-fajtához tartozó apaállatokkal, az innen származó tenyésztésre szánt üszőket egy más fajtához tartozó hústermelő fajta bikáival keresztezzék tovább, ez lehet akár a Piemontese is.

 

Véleményem szerint a tejtermelésről hústermelésre való teljes vagy részleges átállás életképes alternatívát jelenthet azok számára, akik nagyobb törzsállománnyal rendelkeznek, mint amennyi a tejkvótájuk teljesítéséhez szükséges és tejkvótát vásárolni nem akarnak, vagy akiknek nehézségeik adódnak az extra minőségű tej előállításában, és ez irányba befektetni nem szeretnének, de továbbra is szarvasmarhatartással akarnak foglalkozni és abból jövedelmet elérni.

 

Vajda Lajos-Kaplony