A hét témája a hagyományos tanyák világa, a falusi életforma, ezen belül a népi építészet volt, mindez a gyerekek számára kézzelfogható módon, egy hagyományos gazdasági udvar kicsinyített másának elkészítése által elevenedett meg.
A résztvevő gyerekek csupa természetes anyagból - fából, vesszőből, szalmából, agyagból, textilből - készítették el azokat a házikókat, melyeket otthonukban az elkövetkezőkben igazi, maguk készítette babaházként is használni tudnak majd.
Az alkotómunka közben beszélgetésekre is alkalom nyílt, melyek során a gyerekek közelebb kerültek azokhoz az értékekhez, melyet a régi önfenntartó életmód képviselt.
„A mai kor gyermeke számára már szinte elképzelhetetlen egy olyan világ, amikor az ember a mindennapi élethez szükséges kellékeket nem az üzletből szerezte be, hanem saját maga termelte, termesztette, fonta-szőtte, stb., az ételtől a ruházaton át egészen az építőanyagokig. A beszélgetések során egyértelművé vált, miért építkeztek bizonyos helyeken fából, máshol inkább sárból-vályogból, vesszőből. A mi tájainkon egykor nagy hagyománya volt a vesszőből font, agyagos sárral tapasztott paticsfalnak, ennek megfelelően a gyerekek is vékony vesszőből fonták a maguk kis házikóit; a háztető szalmaszálakból készült, utalva az ugyancsak nálunk jellemző szalmatetőkre" - nyilatkozta Takács Andrea, az Aranykapu Kézműves Műhely egyik oktatója.
Berendezési tárgyak is készültek a hét során: kemence, a háztartásban használatos kerámiaedények kicsinyített másai, ágakból asztalok, székek, pici rongyszőnyegek, függöny, cirokból seprű. A gazdasági udvar is benépesült agyagállatkákkal, kúttal és egyéb kiegészítőkkel.
A gyerekek hagyományos ételekkel is ismerkedtek az alkotóhét során: a paraszti konyhában egykor igen nagy népszerűségnek örvendő mézes-fahéjas köleskását, valamint az ugyancsak régi recept alapján készült szilvás lepényt is nagy élvezettel fogyasztották.
A legkisebbek a helyszínen berendezett babasarokban mindeközben a régi idők gyermekeihez hasonlóan egyszerű eszközökkel - csutkababával, fakockákkal, rongyokkal, stb. - játszottak, sütöttek-főztek, bölcsőben babát ringattak, ezáltal a gyakorlatban is megelevenedett az egykori falusi életmód.
"Az alkotóhét célja, azon felül, hogy a gyermekeket megismertesse a népi építészet alapjaival, megtanítani a gyerekeket arra, hogy egyszerűen, a környezetünkben található anyagokból is készíthetők játékszerek, úgy, ahogy a fogyasztói társadalom előtti világ gyermeke is magának készítette el játékait fűből, fából, rongyból, ágakból" - magyarázta az oktató.
Az alkotóhetet támogatta a Communitas Alapítvány, az RMDSZ, valamint egy szatmári cég.