Ha valaki szerelmére gondol, aktiválódik az agy jutalomközpontja, a fájdalom pedig megszűnik - derítették ki amerikai kutatók.
A jelenség ahhoz a folyamathoz hasonlítható, amely fájdalomcsillapítók, ópium vagy kokain bevételekor zajlik le.
A kaliforniai Stanford Egyetem orvosi karának kutatói szerelmes egyetemi hallgatókon végeztek kísérleteket. Olyan párokat választottak ki, akik legfeljebb kilenc hónapja voltak együtt. Szándékosan összpontosítottak a szenvedélyes szerelem korai szakaszára - magyarázta Sean Mackey, a kutatás vezetője a Der Spiegel című német lap szerint. Olyan alanyokra volt szükségük, akik szinte megszállottan gondolnak és vágynak szerelmükre.
Mivel a szerelem e korai szakasza igen hasonló egy függőséghez, a kutatók azt gyanították, hogy érzületei ugyanazokon az agyterületeken alakulnak ki, mint a függőség hatásai.
A tizenöt kiválasztott résztvevőnek hoznia kellett egy-egy fényképet szerelméről, illetve egy számára éppoly vonzó ismerősről. A kutatók felváltva mutatták fel nekik a fényképeket, miközben az alanyok kezében hőstimulátort hevítettek fel, hogy enyhe fájdalmat idézzenek elő. Ezzel egy időben a kutatók mágneses rezonancia tomográffal jegyezték fel az agy aktivitását.
A hallgatóknak ezen kívül figyelemelterelő kérdéseket is feltettek, kizárandó azt az eshetőséget, hogy a szerelem csak figyelemelterelő hatása miatt mérsékli a fájdalmat.
Az eredmények szerint a szerelem és a figyelem elterelése egyaránt csökkenti a fájdalmat, és mindkettő hatékonyabb, mint a vonzó ismerősre vetett pillantás. A két folyamat közben azonban eltérő agyterületek aktiválódnak: míg a szerelem fájdalomcsillapító hatása az archaikus területeken, a figyelemelterelés a nagyagy magasabban fejlett részein vált ki aktivitást.
Aki épp nem szerelmes, annak is van esélye az alternatív fájdalomcsillapításra. Vidám filmek vetítése közben a kísérleti alanyok sokkal jobban elviselték a jéghideg víz okozta fájdalmat, és az édes illatok is segítenek kibírni a fizikai fájdalmat.
A szerelmesek a fájdalomról is megfeledkeznek
