A világ áramtermelésének egy százalékát szélturbinák alkotják.
A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése
környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban,
főleg Európában.
2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74,223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának egy százaléka. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. A szélturbinákat ma már ipari méretekben, nagy csoportokban is felhasználják szélfarmjaikon a nagy áramtermelők, de nem ritkák a kis egyedi turbinákat működtető telepek sem, amelyeknek különösen olyan környezetben veszik nagy hasznát, amelyeket nehéz bekötni a nagy elektromos hálózatokba.
Az utóbbi években jelentősen csökkent a szélenergia előállításának ára,
és ma már olcsóbb, mint a fűtőanyag által termelt áram ára. 2004 óta a
szélerő a legolcsóbb energiatermelő, 2005-ben előállítása egyötödébe
került az 1990-es évek vége költségeinek, és ez a trend a gazdaságos
nagy turbinák tömegtermelésével várhatóan folytatódik. A szélenergia
termelése gyorsan nő, 2012-ig becslések szerint a tavalyi szint két és
félszeresét érheti el.
A Nap Földet elérő energiájának 1-3%-a fordítódik át szélenergiává. Ez
50-100-szor nagyobb mennyiség, mint amennyit a Föld teljes növényvilága
konvertál a fotoszintézisen keresztül. E szélenergia jórésze nagy
magasságokban található, ahol a szél folyamatos sebessége meghaladhatja
a 160 kilométer per órát. A súrlódáson keresztül a szélenergia
szétoszlik a Föld atmoszférájában és felszínén. A szél abból keletkezik, hogy a Földet egyenetlenül éri a Nap hője. A
pólusok kevesebb energiát kapnak, mint az egyenlítői régiók, a
szárazföld gyorsabban melegszik fel és hűl le, mint a tengerek. A
hőmérsékleti különbségek a földfelszíntől a stratoszféráig terjedő
rétegekben globális légáramlási rendszert tartanak mozgásban.
A szelek mozgását egy sor egyéb tényező is komplikálja, mint az
évszakok vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis hatás, a föld
és a víz visszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a
szélsúrlódásnak az egyenetlenségei.
