Elspeth Garman oxfordi professzor és társai már 2001-ben figyelmeztették a brit kormányt, raktározzanak vírusfertőzések elleni gyógyszerekből annyit, hogy jó szervezéssel legalább a lakosok fele hamar hozzájuthasson a készítményekhez. Ekkora raktárkészlet lehetővé tenné, hogy az országban fertőzés esetén bárki megkapja a gyógyszert.
Ha csak egy-két százaléknak juthatna orvosság, akkor súlyos politikai problémát okoznak annak szétosztása. Ennyi gyógyszer beszerzése, tárolása óriási költségekkel jár. A legismertebb készítmény, a Tamiflu egyetlen beteg kezeléséhez szükséges adagja az Egyesült Államokban 300 lejnek megfelelő összeg. A gyártó cég, a svájci Roche a szegény országoknak ezt a gyógyszermennyiséget 48 lejért adja.
A Tamiflu 1996-ban került a patikákba és egyelőre a legtöbb országban szabadalmi védettség alatt áll. A Roche azonban két kínai és egy indiai gyárnak engedélyt adott, hogy a készítmény szabadon forgalmazható, generikus változatát gyárthassák. Indiában a tablettából egy adag csak 36 lejbe kerül.
Ezeknek a gyógyszereknek a bevételét az első tünetek megjelenése után két napon belül kell elkezdeni, de egyelőre nem tisztázott, hogy mennyire alkalmasak az esetleges súlyos fertőzés, például a tüdőgyulladás kezelésére. Az oltások valószinűleg hatékonyabbak lehetnek, de előállításukra még hónapokra van szükség.
A szegény országoknak drága a Tamiflu
Ha az új influenza viharosan terjedne, a legtöbb kezeletlen beteg a szegény országokban volna, mert a virusellenes gyógyszerekből itt a legkisebbek készletek. A gyógyszergyár nyilvántartásai szerint a virusfertőzés elleni tablettából 220 millió ember számára van a raktárakban elégséges mennyiség.
A gazdag országok, mint Japán, az Egyesült Királyság vagy az Egyesült Államok igyekeztek a vírusellenes gyógyszerekből olyan készleteket fölhalmozni, hogy a lakosság minél nagyobb hányadát kezelni tudják vírusfertőzés esetén. Jelenleg a statisztikai adatok szerint ezekben az országokban szükség esetén az állampolgárok 25-50 százaléka szedhetne ilyen gyógyszert megfelelő adagban.
A helyzet viszont tragikus lenne a rossz gazdasági helyzetben lévő területeken. Ha az új vírus gyorsan terjedne, Guatemala, Indonézia vagy India lakosságának csupán két százaléka kaphatna gyógyszeres kezelést, vagy még annyi sem.
