A karácsony egy családi ünnep, amit általában mindenki a szerettei körében tölt. Akik valamilyen oknál fogva egyedül, vagy olyan társas kapcsolatban élnek, amely már nem nyújt elegendő szeretetet, jobban ki vannak téve az ünnepek alatt érzett magány kialakulásának. Fleisz Kinga pszichológusnővel a magány elkerülésének lehetőségeiről beszélgettünk.
Karácsony alatt mindig nagyobb hangsúlyt kap a szeretet, a családi ünnep meghitt hangulata, az ünnepek lejártával előszeretettel mesélik el egymásnak az emberek a maguk kis karácsonyi történeteiket. Azok a személyek, akik egyedül élik ezt át, ilyenkor olyan eseményekről számolnak be, amik csupán a képzeletükben léteznek, s ennek a felismerése, hogy miből maradnak ki magányt idézhet elő.
A magánynak két formáját különböztetjük meg, beszélünk fizikai és társas magányról. A fizikai magány egyedül élő emberekre vonatkozik, akik különböző problémák miatt magukra maradtak. Az egyedül élő embereknek mindenképpen szüksége van egy olyan személyre aki támasza lehet az ünnepi időszakban, aki szeretetet tud sugározni felé, és aki azt is érezteti, hogy nincsen annyira egyedül. Társas magányról akkor beszélhetünk, ha a magányérzet annak ellenére is kialakul, hogy partnerkapcsolatban élünk. A mellettünk lévő társ ugyanis már nem tudja ugyanazt nyújtani amit régen, vagy egyszerűen nem érezteti azt, hogy fontosak vagyunk neki.
A magányos emberek önértékelési problémákkal küzdenek, úgy érzik ők már senkinek nem számítanak és senki nem szereti őket, viszont ha jobban körbetekintenek környezetükben felfedezhetik, hogy igenis vannak olyan barátok, családtagok akiknek fontosak. Meg kell találni azt az embert, akivel kommunikálni tudnak, akivel megbeszélhetik a problémáikat, és aki segít helyretenni az önértékelésüket, hogy ne kelljen többé félniük, amikor felcsendül az első karácsonyi dal - javasolja Fleisz Kinga pszichológus.