Környezeti igények
A paprika egyik legnagyobb hőigényű zöldségfélénk. Csírázáskor 30-32° C, szikleveles állapotban 18-20° C, az első kötődések idején 22-25° C hő-optimumra van szüksége. 10° C alatt egyáltalán nem fejlődik a növény, 35° C felett pedig a fejlődése lelassul és nem köt.
A terméskötődéshez legalább 5000 lux fényerősségre és napi 12-14 óráig tartó megvilágítás-tartamra van szüksége.
Vízigényes növény. Szabadföldön általában 600-700 mm vízadag mellett termeszthető eredményesen, ebből a vegetációs időben kb. 300-350 mm a csapadék.
Tápanyagigényes növény, az őszi talajmunkák során nagy adag érett szerves trágyát dolgozunk be a talajba.
A paprika egyik legnagyobb hőigényű zöldségfélénk. Csírázáskor 30-32° C, szikleveles állapotban 18-20° C, az első kötődések idején 22-25° C hő-optimumra van szüksége. 10° C alatt egyáltalán nem fejlődik a növény, 35° C felett pedig a fejlődése lelassul és nem köt.
A terméskötődéshez legalább 5000 lux fényerősségre és napi 12-14 óráig tartó megvilágítás-tartamra van szüksége.
Vízigényes növény. Szabadföldön általában 600-700 mm vízadag mellett termeszthető eredményesen, ebből a vegetációs időben kb. 300-350 mm a csapadék.
Tápanyagigényes növény, az őszi talajmunkák során nagy adag érett szerves trágyát dolgozunk be a talajba.
Tápanyag ellátás
A nitrogénnek a vegetatív növekedésben van szerepe, a tenyészidő során a többi tápelemhez való arányát az igény szerint változtatjuk. Kiültetés után kevesebb nitrogénnel indítunk, az első kötések megjelenésével a nitrogén aránya és mennyisége nő. N-hiány esetén a növény növekedése kis mértékű, kicsi a szára, az alsó levelek sárgulnak, a termések keskeny vállúak, görbülnek, kicsik. Túlzott N-trágyázás esetén gyakori az éppen kötődött 1-2 cm-es termések elrúgása, túlzott mértékű a szár növekedése.
Kálium hiánya esetén az alsó leveleken érközi kisárgulás tapasztalható, a bogyók nem elég fényesek, elhúzódó a beérésük. Túltrágyázás esetén egyes elemekkel szemben ionantagonizmus léphet fel (pl. K-Ca).
A foszfornak a generatív részek fejlődésében és a megfelelő gyökérképződésben van szerepe. Hiányában nem megfelelő a magképzés, ezért torzultak a bogyók, rossz a kötődés, az alsó levelek fonákán kékeszöld, vörösesbarna elszíneződés jelentkezik.
A kalcium hiánya esetén a paprika bogyón szövetelhalás révén fellépő csúcsrothadás lép fel, amit az esetek döntő többségében relatív hiány okoz, vagyis a talajban ott van a megfelelő mennyiségű Ca, de valamilyen oknál fogva (kevés víz a gyökérzónában, magas páratartalom, magas talaj EC érték, stb) a felvétel gátolt. Ezt szokták tévesen napégésnek is nevezni. A fehér paprikák sokkal érzékenyebbek, mint a zöld hegyes típus. Túl sok Ca a talaj pH értékét a lúgos irányba tolja el, ez tápelem-felvételi zavarokat okozhat, ionantagonizmus hatására szintén ezzel találhatjuk magunkat szembe. A magnézium enzimalkotó, a zöld színtestek felépítésében vesz részt. Hiánya esetén a középső és felső levelek érközi sárgulása figyelhető meg, mely sárgulás a levelek szélén és a levélnyél körül kezdődik. Túlzott ellátás hatására ionantagonizmus léphet fel.
A kén fehérje és vitaminalkotó. Hiánya esetén a csúcsi levelek sárgulnak, a növekedés lelassul, a levelek keskenyek. Túltrágyázás hatására csökken a talaj pH értéke.
A vas hiányában a hajtáscsúcs kisárgul, a szövetek elhalhatnak. Általában túlöntözés, levegőtlen talaj révén jelentkező relatív hiány miatt lép fel, talajlazítással és vastartalmú lombtrágyázással megszüntethető.
Mikroelemekről összefoglalóan elmondható, hogy enzimalkotó és aktivátor, hiányuk esetén a csúcsi levelek sárgulnak, érközi fehéresedés, esetleg levélelhalások jelentkezhetnek. Kiemelhető a bór, mely a termékenyülést segíti, hiányában a hajtáscsúcs elszárad, és a levélerek elbarnulnak. Az évről-évre rendszeresen végzett szervestrágyázás, valamint a tenyészidőben kijuttatott komplex műtrágyák biztosítani tudják a paprika mikroelemigényét, így itt is rendszerint csak relatív hiánnyal találkozhatunk.
A nitrogénnek a vegetatív növekedésben van szerepe, a tenyészidő során a többi tápelemhez való arányát az igény szerint változtatjuk. Kiültetés után kevesebb nitrogénnel indítunk, az első kötések megjelenésével a nitrogén aránya és mennyisége nő. N-hiány esetén a növény növekedése kis mértékű, kicsi a szára, az alsó levelek sárgulnak, a termések keskeny vállúak, görbülnek, kicsik. Túlzott N-trágyázás esetén gyakori az éppen kötődött 1-2 cm-es termések elrúgása, túlzott mértékű a szár növekedése.
Kálium hiánya esetén az alsó leveleken érközi kisárgulás tapasztalható, a bogyók nem elég fényesek, elhúzódó a beérésük. Túltrágyázás esetén egyes elemekkel szemben ionantagonizmus léphet fel (pl. K-Ca).
A foszfornak a generatív részek fejlődésében és a megfelelő gyökérképződésben van szerepe. Hiányában nem megfelelő a magképzés, ezért torzultak a bogyók, rossz a kötődés, az alsó levelek fonákán kékeszöld, vörösesbarna elszíneződés jelentkezik.
A kalcium hiánya esetén a paprika bogyón szövetelhalás révén fellépő csúcsrothadás lép fel, amit az esetek döntő többségében relatív hiány okoz, vagyis a talajban ott van a megfelelő mennyiségű Ca, de valamilyen oknál fogva (kevés víz a gyökérzónában, magas páratartalom, magas talaj EC érték, stb) a felvétel gátolt. Ezt szokták tévesen napégésnek is nevezni. A fehér paprikák sokkal érzékenyebbek, mint a zöld hegyes típus. Túl sok Ca a talaj pH értékét a lúgos irányba tolja el, ez tápelem-felvételi zavarokat okozhat, ionantagonizmus hatására szintén ezzel találhatjuk magunkat szembe. A magnézium enzimalkotó, a zöld színtestek felépítésében vesz részt. Hiánya esetén a középső és felső levelek érközi sárgulása figyelhető meg, mely sárgulás a levelek szélén és a levélnyél körül kezdődik. Túlzott ellátás hatására ionantagonizmus léphet fel.
A kén fehérje és vitaminalkotó. Hiánya esetén a csúcsi levelek sárgulnak, a növekedés lelassul, a levelek keskenyek. Túltrágyázás hatására csökken a talaj pH értéke.
A vas hiányában a hajtáscsúcs kisárgul, a szövetek elhalhatnak. Általában túlöntözés, levegőtlen talaj révén jelentkező relatív hiány miatt lép fel, talajlazítással és vastartalmú lombtrágyázással megszüntethető.
Mikroelemekről összefoglalóan elmondható, hogy enzimalkotó és aktivátor, hiányuk esetén a csúcsi levelek sárgulnak, érközi fehéresedés, esetleg levélelhalások jelentkezhetnek. Kiemelhető a bór, mely a termékenyülést segíti, hiányában a hajtáscsúcs elszárad, és a levélerek elbarnulnak. Az évről-évre rendszeresen végzett szervestrágyázás, valamint a tenyészidőben kijuttatott komplex műtrágyák biztosítani tudják a paprika mikroelemigényét, így itt is rendszerint csak relatív hiánnyal találkozhatunk.
Terület kiválasztás
A vetésforgóban olyan területet válasszunk, ahol legalább 3-4 éve nem termesztettek a Solanaceae családba tartozó növényt. Jó elővetemények: gabona, hüvelyesek, rossz elővetemények: káposztafélék, paradicsomfélék, tökfélék.
Középkötött, megfelelő szervesanyag tartalmú, jó víz-, illetve hőgazdálkodású, semleges kémhatású, alacsony összsótartalmú talajokon termesszük, korai termesztésben indokolt lehet a könnyebben felmelegedő, lazább talajok termesztésbe vétele.
A terület legyen öntözhető, megfelelő vízminőség álljon rendelkezésre. (max. 2000 mg/l összsótartalom).
A vetésforgóban olyan területet válasszunk, ahol legalább 3-4 éve nem termesztettek a Solanaceae családba tartozó növényt. Jó elővetemények: gabona, hüvelyesek, rossz elővetemények: káposztafélék, paradicsomfélék, tökfélék.
Középkötött, megfelelő szervesanyag tartalmú, jó víz-, illetve hőgazdálkodású, semleges kémhatású, alacsony összsótartalmú talajokon termesszük, korai termesztésben indokolt lehet a könnyebben felmelegedő, lazább talajok termesztésbe vétele.
A terület legyen öntözhető, megfelelő vízminőség álljon rendelkezésre. (max. 2000 mg/l összsótartalom).
Talajelőkészítés
Ősszel az elővetemény lekerülése után kiszórjuk az alaptrágyát (30-50 t/ha szerves trágyát, a teljes mennyiség foszforos műtrágyát és a humuszban gazdag talajokon teljes mennyiség kálium tartalmú műtrágyát, a humuszban szegény talajokon a kálium egy harmadát), és elvégezzük a mélyszántást a tervezett sorirányra merőlegesen.
A paprika vegyszeres gyomírtását a kiültetés előtt 6–7 nappal végezzük, Dual 500 EC 3-4 l/ha, vagy Devrinol 50 WP - 3,5 kg/ha, gyomírtó szerekkel, amit a kijuttatás után azonnal bedolgozzuk a talajba, tárcsával vagy kombinátorral.
Ősszel az elővetemény lekerülése után kiszórjuk az alaptrágyát (30-50 t/ha szerves trágyát, a teljes mennyiség foszforos műtrágyát és a humuszban gazdag talajokon teljes mennyiség kálium tartalmú műtrágyát, a humuszban szegény talajokon a kálium egy harmadát), és elvégezzük a mélyszántást a tervezett sorirányra merőlegesen.
A paprika vegyszeres gyomírtását a kiültetés előtt 6–7 nappal végezzük, Dual 500 EC 3-4 l/ha, vagy Devrinol 50 WP - 3,5 kg/ha, gyomírtó szerekkel, amit a kijuttatás után azonnal bedolgozzuk a talajba, tárcsával vagy kombinátorral.
Ültetés
Mivel a paprika melegigényes növény, csak akkor ültessük ki, mikor a talaj hőmérséklete eléri a minimum 12-140 C-t, ez a mi éghajlatunkban május közepe-vége. A palántákat kiültetés előtti napon alaposan meg kell öntözni, hogy könnyen kiszedhetők legyenek, így a gyökérzet kevésbé sérül. A sortávolság általában 40–60 cm között van, a tőtávolság pedig 15-20 cm.
Ápolási munkálatok
A talajápolásra az egész tenyészidőszak alatt folyamatosan szükség van. Célja a talaj porhanyítása, a gyomok irtása és a talaj nedvességtartalmának megőrzése. Talajporhanyításra minden öntözés és nagyobb eső után szükség van, ezzel megakadályozzuk a talaj tömődöttségét.
Az első öntözés a kiültetés után körülbelül 2 hét múlva válik időszerűvé. A következő öntözéseket akkor végezzük, ha a talaj nedvességtartalma a vízkapacitás 75 %-a alá süllyed. Esőztető vagy csepegtető öntözést egyaránt alkalmazhatunk. Általában alkalmanként 30-40 mm csapadékot juttatunk ki esőztetve, csepegtetés esetén gyakoribb, kisebb vízadagokkal történő öntözésről van szó.
A paprika 4-5 fejtrágyázást igényel. Az első kötések megjelenésétől nitrogén tartalmú műtrágyát fejtrágyaként alkalmazzuk. A lombtrágyázást, a növényvédelmi munkákkal kombinálva, főként mikroelem pótlásra alkalmazunk. A tenyészidőszak második felében, káliumban gazdag műtrágyakeverékkel fejtrágyázunk.
Fejtrágyázáskor a műtrágyát öntözés előtt dolgozzuk a talajba, vagy előzetesen az öntözővízben oldjuk fel és azzal együtt juttatjuk ki.
A helyes munkálatok sorrendje a következő: szedés után öntözés, utána kultivátorozás, ezt követően permetezés, a várakozási idők elmúltával újra szedés. Ha fejtrágyázás is esedékes, azt a szedés után és az öntözés előtt célszerű elvégezni.
Mivel a paprika melegigényes növény, csak akkor ültessük ki, mikor a talaj hőmérséklete eléri a minimum 12-140 C-t, ez a mi éghajlatunkban május közepe-vége. A palántákat kiültetés előtti napon alaposan meg kell öntözni, hogy könnyen kiszedhetők legyenek, így a gyökérzet kevésbé sérül. A sortávolság általában 40–60 cm között van, a tőtávolság pedig 15-20 cm.
Ápolási munkálatok
A talajápolásra az egész tenyészidőszak alatt folyamatosan szükség van. Célja a talaj porhanyítása, a gyomok irtása és a talaj nedvességtartalmának megőrzése. Talajporhanyításra minden öntözés és nagyobb eső után szükség van, ezzel megakadályozzuk a talaj tömődöttségét.
Az első öntözés a kiültetés után körülbelül 2 hét múlva válik időszerűvé. A következő öntözéseket akkor végezzük, ha a talaj nedvességtartalma a vízkapacitás 75 %-a alá süllyed. Esőztető vagy csepegtető öntözést egyaránt alkalmazhatunk. Általában alkalmanként 30-40 mm csapadékot juttatunk ki esőztetve, csepegtetés esetén gyakoribb, kisebb vízadagokkal történő öntözésről van szó.
A paprika 4-5 fejtrágyázást igényel. Az első kötések megjelenésétől nitrogén tartalmú műtrágyát fejtrágyaként alkalmazzuk. A lombtrágyázást, a növényvédelmi munkákkal kombinálva, főként mikroelem pótlásra alkalmazunk. A tenyészidőszak második felében, káliumban gazdag műtrágyakeverékkel fejtrágyázunk.
Fejtrágyázáskor a műtrágyát öntözés előtt dolgozzuk a talajba, vagy előzetesen az öntözővízben oldjuk fel és azzal együtt juttatjuk ki.
A helyes munkálatok sorrendje a következő: szedés után öntözés, utána kultivátorozás, ezt követően permetezés, a várakozási idők elmúltával újra szedés. Ha fejtrágyázás is esedékes, azt a szedés után és az öntözés előtt célszerű elvégezni.
Betakarítás
A paprikát gazdasági érettség (fényes felület, kemény bogyó, kifejlett méret) állapotában vagy biológiai (piros, esetleg sárga) érettségnél kell szedni. A fehér fajták első szabadföldi szedésére a fajta fejlődési sebességétől függő sorrendben július végén lehet számítani. A pirosan szedett paradicsompaprikák első szedése augusztus vége- szeptember eleje.
Kompasz Erzsébet - kertészmérnök
A paprikát gazdasági érettség (fényes felület, kemény bogyó, kifejlett méret) állapotában vagy biológiai (piros, esetleg sárga) érettségnél kell szedni. A fehér fajták első szabadföldi szedésére a fajta fejlődési sebességétől függő sorrendben július végén lehet számítani. A pirosan szedett paradicsompaprikák első szedése augusztus vége- szeptember eleje.
Kompasz Erzsébet - kertészmérnök
