Két évvel azután, hogy pusztító láng tört ki a párizsi Notre-Dame-székesegyházban, a szakemberek most a templom híres, évszázados ólomüveg ablakait vizsgálják felújításuk előtt. A tűz után helyreállítás céljából több mint 2000 üvegtáblát távolítottak el a katedrálisból. A lángok által okozott károk nyomokat hagytak az ablakokon, amelyeknek egy része a 13. századból származik. Ez év elején megkezdődött a faanyagok keresése, amivel pótolni tudnák a leégett székesegyház elemeit.
Francia szakértők ezért évszázados tölgyekért fésülték át az ország erdőit és parkjait is. Több mint 1000 tölgyet választottak ki körülbelül 200 magán és állami erdőből, hogy a templom régi mivoltában tündökölhessen. A fák kiválasztása egy igen körülményes procedúra, ugyanis a Notre-Dame faanyagához kellő méretek rendkívül precíziósak. A fatörzseknek többségében 1 méter szélesnek és 18 méter hosszúnak kell lenniük. A Notre-Dame újjáépítéséért felelős francia hadsereg tábornoka szerint ezeket a fákat XIV. Lajos király uralma alatt ültették annak érdekében, hogy alapanyagot biztosítsanak a francia haditengerészethez tartozó hajók árbocainak megépítéséhez.
Emmanuel Macron elnök ígéretet tett arra, hogy öt éven belül újjáépíti a gótikus remekművet. Nagy meglepetésre a tűz utáni második napra már tolongani kezdtek az épület renoválását finanszírozni kívánó támogatók. 900 millió eurónyi adomány érkezett a 850 éves katedrális újjáépítésére, köztük a leggazdagabb francia családok bőkezű felajánlásaival.
Az óriási lángokat a helyszínre érkező mintegy 500 tűzoltó próbálta megfékezni, egy tűzoltó és két rendőr könnyebb sérüléseket szenvedett. Az esetet követő napokban a párizsi bűnügyi hatóság kijelentette, hogy nem volt idegenkezűség a dologban, a tüzet egy rövidzárlat okozhatta. A rendőrség és a tűzoltóság dolgát továbbá az is nehezítette, hogy a meghibásodott tűzjelzőt számítógépes hiba miatt rossz helyen mutatta a biztonsági rendszer. A tüzet mintegy öt órán keresztül oltották a kiérkező erők.
2018-ra az épület kritikus állapotúvá vált az erős párizsi légszennyezettség miatt. A katolikus egyházi vezetők kezdeményezték a templom felújítását, mondván attól félnek, hogy a járókelőkre omolhat az épület rozoga szerkezete. Főleg a faszerkezeteket kellett pótolni, amik a felújítási munkák során később kigyulladtak.
A Notre-Dame Párizs leghíresebb gótikus temploma. 1163-tól egészen 1345-ig folyamatosan építették, és a történelem során többször felújították. Az épület szerkezetében már csaknem teljesen eltűntek a romanika hagyományai. A hatalmas székesegyházat az építői eredetileg támfalak nélkül tervezték meg, azonban a vékony falak nem bírták a rájuk nehezedő terhet, ezért később támfalakkal erősítették meg.
Az évi mintegy 13 millió látogatót fogadó székesegyházból sikeresen sikerült kimenteni az egyházi relikviákat, azonban a leomló huszártornyon kívül a fa tetőszerkezetben is óriási kárt okoztak a lángok. A tényleges felújítás 2020 márciusában vette kezdetét, de a kialakult koronavírus-járvány miatt abbamaradtak a munkálatok annak érdekében, hogy a renováláson dolgozó építők biztonságát szavatolni lehessen. Azóta azonban Júniusban ismét munkához tudtak látni, hogy folytassák a munkát a felállványozott épületen.
A tűz megfékezése után sokan féltek attól, hogy az épület kőfalai is megsínylették a katasztrófát. Ezen aggályok miatt több szenzorral is felszerelték az épület szerkezetét, amik nem mutatták jelét annak, hogy a falakat félteni kellene az összeomlástól.
Sokáig szó volt arról, hogy az épület egy 19. századi, modernebb stílusban fog megújulni, azonban Emmanuel Macron a Francia Köztársaság elnöke egy 2020-as júliusi nyilatkozatában kijelentette, hogy a katedrális eredeti mivoltában fog újjáépülni.
