Sajnos manapság egyre többen gondolják, hogy a szex is ugyanolyan teljesítmény, mint amit az iskolában, munkahelyen várnak az embertől. Méreteiket méregetik, átlagot számítanak a "csúcs" a szeretkezések számát illetően. A gyorsaság szerencsére már nem értékmérő, de a "meghódított" nők számát még mindig túl sokan gondolják férfiasságuk legfőbb bizonyítékának. Az igazi szerelem és szex azonban nem teljesítmény-sport!
Kierkegard megfigyelése, miszerint "a legtöbb ember annyira sietősen üldözi a gyönyört, hogy túlrohan rajta", talán semmire sem érvényes annyira, mint a testi szerelemre.
A misztikus irodalom részletesen foglalkozik a szeretkezés különleges értelmezésével, azzal, amikor a lehető legnagyobb az intimitás és a spontán kreativitás a legteljesebb. A szex ilyen megközelítése túlmutat a nemzésen és a puszta gyönyörön, magasabb rendű érzelmeket, megváltozott tudatállapotot, "misztikus élményt" feltételez. Ez egy olyan megközelítést jelent, ami az időtlenségre, a spontaneitásra és a meditatív elmeállapotra helyezi a hangsúlyt.
Akik azt állítják, hogy a szexus csak gyerekek nemzésére való, azok mintha azt mondanák, hogy az emberi száj élelemkapu és rágógép csupán, verset mondani, dalolni és fütyörészni nem illik vele.
"A misztikus élményt gyakran hasonlítják magassághoz és mélységhez is, ellentétben a tudat normális állapotával... A közvetlen jelenben az ember érez, és nem fogalmat alkot, az ember az időn kívül lebeg, hiszen az idő is fogalom csupán. A szerelmesek számára ezért szűnik meg oly gyakran az idő."
A szeretők nem azért kerülnek megváltozott tudatállapotba a misztikus szex során, mert a szexből ennyi meg ennyi idő telt el, mert ennyi vagy annyi a súrlódás, feszültség vagy elektromosság, hanem mert a szexuális érzés spontán árad, és együtt sodorja a szeretőket, erőfeszítés nélkül, bármi történjék is. Akkor nem lehet szellemileg belemerülni a jelenbe, ha valaki valamitől fél, szorong, ha belső monológot folytat magával , ha bármi is eltereli a figyelmét.
"A misztikus szex egyetlen célja tökéletesen belefeledkezni és belemerülni az "itt és most"- ba. Ahogyan a táncnál a parkettra nincs berajzolva a kezdés és a befejezés pontja, nincs hová menni; a cél: csinálni. A zene megtapasztalása hasonló." (Misztikus sex) Alan Watts szavai szerint: "Amikor zenét csinálunk, nem az a célunk, hogy elérjünk egy bizonyos pontot, mondjuk, egy zenemű végét. Ha a zenének az lenne a célja, nyilvánvalóan a leggyorsabb játékosok lennének a legjobbak".
Ugyanígy, a szexnek sem az orgazmus a célja, ahogy azt sokan tévesen értelmezik. Az orgazmus az a pont, ahol a szervezet már nem bírja tovább az extázist és "kisül", egy kis pihenőt rendelve. Természetesen ez egy fantasztikusan jó érzés, de nem lehet csak ez az együttlétek célja. Szívszorongató az, ahogy a nők, "mert nekik ehhez joguk van" szinte követelik a különböző technikákat arra vonatkozóan, hogyan érhetnék el a hüvelyi orgazmust. Ha az ember alacsony szinten tartja mind az izgalmat, mind az ingerkeltést, és ha túlságosan izgalomba jönne, abbahagyja, és akkor folytatja, amikor megnyugodott, akkor gyakorlatilag addig "táncol," amíg akar. Ahhoz, hogy az ember misztikus élményhez jusson szeretkezés közben, rögzítse, tartsa vissza, állítsa le, szakítsa meg, fojtsa vissza vagy stabilizálja gondolatait.
Valójában arról van szó, hogy egy bizonyos típusú gondolkodást kell abbahagyni: a szóbeli, ítélkező, lineáris, a mindent önmagunknak folytonosan kommentáló típusú gondolkodást. Arról már nem is beszélve, ha örökösen elmondjuk, hogy szerintünk mit érez(het) a másik, " ni, hogy tetszik neki"- típusú mondatok. Ezek nemcsak bennünket, de őt is kizökkentik a boldog időtlenség megélésének még csak a lehetőségéből is! (forrás: szexológia.hu; dr. Pándy Mária)
Stop!
